Magyar Zoltán (szerk.): Tatárok, betyárok, bányarémek. Folklórhagyományok Nagybánya vidékén - Bányavidéki kalauz 4-5. (Nagybánya, 2010)
Tartalom
BEVEZETÉS a szabadságharc bukásakor hagytak el. Kincseiket is ott ásták el, ma is ott vannak, mert még senki sem találta meg, ellenben a szóbeszéd úgy tartja, hogy a romok között valaki rálelt Pintye sarkantyújára, amely azóta a szatmárnémeti múzeumban látható (32.). Pintye elrejtett kincsei egyaránt megmozgatták a szatmári, máramarosi, Lápos-völgyi és szilágysági nép képzeletét. A Bükkalján található Nagyszokondon a Pénzgödör nevű határrész olyan hely, „a hol egykor pénzt, kincset kerestek, mi most is több ember bogara, s összeköttetésben áll azon hiedelemmel, mintha Drágfiy Mihály, vagy Pintye Gergely rabló kincsei itt lennének valahol elásva”.47 Az ugyancsak Szatmár megyei Alsóhomora határában a régi faluhelyhez Pesty helynévtára szerint hasonló hagyományok fűződtek: „vagy 10 ölnyi mélységben a télen-nyáron egyaránt jéghideg »juhasztal« hová azonban nem juhok is eljárnak; e helyen mondatik álottnak lenni Renlye-Homorov, mely a föld által elnyeletett, e helytől délnek van mai napig is ásatása a Pintye rabló vezér futásban elrejtett kincseinek, Hová a monda gyémánt asztalt és arra tajpipát állít”.48 Kődön a híres betyár a környékbeliek szerint a Pintye kútjába rejtette „az e vidéken összerablott kincseket”, „azonban hogy hova lett a kincs, azt a népmese sem tudja megmondani”.49 Nagybányaiak szerint a gutini sziklabarlangban is rengeteg kincset halmozott fel Pintye, s amikor megölték, lelke egy vadmacskába költözött, és azóta is ott bolyong a barlang körül. „Őrzi a kincseket, hogyha majd megjönnek a szegénylegényei, legye miből kiadni nekik a zsoldjukat, mert most már a császárt nem tudja többet sarcolni, mint amikor még élt” (56.). Egyes mondák a korabeli történelmi események aktív részeseként mutatják Pintyét. A 19. század végén feljegyeztek olyan hagyományokat is, miszerint Pintye vezette volna be Szatmárba és Máramarosba a tatárokat,50 és mikor Rákóczi a tatárok ellen Szirmay nevű vezérét küldte hadba, az ütközetben Pintye elfogta annak gyönyörű leányát, Szirmay Ilonkát, akit aztán a tatárok hat esztendeig tartottak fogságban.51 Mások szerint maga Pintye élt hat esztendeig az elfogott leánnyal boldog szerelemben gutini rejtett barlangjában.52 Említést tesznek a források Pintye egy mondabeli féltestvéréről is. Mint Palmer Kálmán írja: „Az egyik hagyomány regényes részletezéssel azt adja elő, hogy Pintye és az 28
