Magyar Zoltán (szerk.): Tatárok, betyárok, bányarémek. Folklórhagyományok Nagybánya vidékén - Bányavidéki kalauz 4-5. (Nagybánya, 2010)
Tartalom
BETYARMONDAK 25 földbe mélyedt hatalmas malomkövet, amely mint Felsőbánya határköve, ő általa került oda.19 Felsőbányán a városi levéltárban20 és a máramarosi Budfalu templomában21 egyaránt őriztek / őriznek olyan acélsodronyból szőtt óriási páncélinget, melyet valaha a néphit szerint ő viselt, sőt Felsőbányán a 19. század végén még egy olyan „hatalmas, mindenféle alakokkal kicifrázott fütykös”-t is említettek, „mely kóborlásaiban hű társa vala”.22 Pintye hagyománykörében - Rákócziéhoz hasonlóan - nagy szerepe van a különféle földrajzi helyekhez, természeti objektumokhoz fűződő mondáknak. Ilyen nevezetes helyszín a Pintye szökője, mely a Gutinon a Szatmári Máramarossal összekötő út közelében egy meredek sziklafalat jelöl. A monda szerint, melyre már 1853-ban is utaltak, Pintyét egyszer a Gutinon bekerítette az ellenség, ám ő hirtelen ötlettől vezérelve lándzsájára ült, és azon csúszott le a sziklafalon, ekképpen szabadulva meg ellenségei kezéből. E sziklán máig is mutogatják a hosszú és mély horzsolást, melyet a lándzsa hegye okozott.23 A különféle szövegváltozatok mindössze az eszközként használt tárgyat illetően térnek el: van, aki szerint a betyárvezér fejszéje, mások szerint fokosa, illetve nyársa okozta a sziklán látható nyomokat. E hagyományokról e gyűjtemény veresvízi és kapnikbányai adatközlői is említést tettek (39240.). A Nagybánya környéki hegyekben egész sor forrást szintén a híres rabló ott jártával hoz összefüggésbe a környékbeli nép, azokat róla nevezve el. A talán legismertebb ilyen Pinty e-forrás a gutini tengerszem és a Pintye-barlang közelében fakad, s azt tartják róla, hogy Pintye jóízűeket ivott a vizéből.24 A középkori Szent László-mondakör közvetlen hatását mutatja, hogy egyes nagybányai hagyományok szerint e forrás vizét maga Pintye fakasztotta, beleszúrva kardját a sziklába (45-46.). Pesty Frigyes 1864. évi helynévtára a szatmári Nagyszokond környékén a helyi lelkész leírása alapján két ilyen kútról is hírt ad: Pintye kútját említi Lophágy határában a Poiana Domnuculuj (a kis úr irtványa) felett, valamint egy Tolvajok kútja néven ismert, ennél nagyobb forrást közel a szoldobágyi bükk tetejéhez.25 Kapnikbánya közelében a Gutin és a Szekatúra között szintén egy múlt századi adat szól Rabló vagy Pintye-forrásról.26 A Szamos mentén ugyancsak több ilyen nevezetes helyről tudunk. Sülelmeden ketten is említették, hogy
