Magyar Zoltán (szerk.): Tatárok, betyárok, bányarémek. Folklórhagyományok Nagybánya vidékén - Bányavidéki kalauz 4-5. (Nagybánya, 2010)
Tartalom
BEVEZETES Szamoscikóval szemben, a ma már románok lakta Kelencén szintén van egy Pintye-forrás-, ivott vizéből, illetve megpihent mellette a híres betyár.27 A Cikói-szoros déli oldalán, a középkori bencés apátságáról nevezetes Kőd falu Dealul Maré пето határrészében Petri monográfiája szerint szintén van egy Pintye kútja (Fantana Pintii) - a néphagyomány szerint ebbe rejtette el kincseit a rablóvezér, s a kutat fedő követ is ő tette oda.28 A Szilágyság nyugati szélén fekvő Korondon szintén Petri Mór jelzi egy ottani Pintye kútja (Fántána Pintii) előfordulását,29 mely elnevezés ma is él, s még a közeli, magyarlakta szilágysági falvakban is tudtak róla.30 A Kővár-vidéki Kohón és Katalinfalván a Feketefalu melletti Pintye csorgójáról vélekedtek úgy, hogy a nevezetes betyár megpihent mellette, és hasonló recens helyi hagyományok a Lápos völgyéből is ismertek: ott Pinty a kútjának nevezik a Magyarlápos feletti Sátor nevű hegyen található helyet.31 Pintye búvóhelyéről is számos népi hagyomány fennmaradt. Szirmay .Antal Szatmár megyét bemutató könyvének 1810-ben megjelent második kötetében „nevezetes Pintye nevű régi hires tolvaj”-ról is említést tett, lakhelyét Ráksa község közelébe, az apai, ráksai és szinérváraljai határok találkozásánál egy Nyalá nevű hegyen jelölve meg, ahol a betyár egykori „hajléka egy kősziklába bolt hajtás formára van kivágva”.32 A Rozsályon és a Szamos menti Somos-hegyen szintén említést tettek Pintye egy barlangjáról (38., 44.), a legtöbb adat (lásd: 41-43.) azonban egy a Gutin Kakastaréj nevű csúcsától 150 méterre délkeletre, már a máramarosi oldalon megbúvó barlangra vonatkozik: „E cserjék közt majdnem az észrevehetetlenségig elrejtett odúban - mely egy más versio szerint Pintye alagútjának nyílása lett volna - várta be a haramia a régi úton jövő áldozatait s ide vitte volna be zsákmányait”.33 Egyesek szerint Pintye kincsei máig is e barlangban vannak, többen pedig egy a barlang oldalában látott buzogányról tettek említést (41-42.). A szilágysági Benedekfalván úgy tartják, hogy a Szamos túloldalán, a kődi romok közt volt Pintye búvóhelye („Az volt Pintye vára.”).34 A valaha magyarok lakta Zálnokon a Pintea-barlang a néphagyomány szerint ugyancsak „Pintye rablóvezér tanyája volt”.35 Még mindig a Szilágyságban maradva az újnémeti Merezul Pintii (Pintye delelője) szintén a híres betyár hagyománykörének egy helyi emléke.36 A Lápos völgyében nevezetes mondái helyszín a már említett Sátor-26
