Magyar Zoltán (szerk.): Tatárok, betyárok, bányarémek. Folklórhagyományok Nagybánya vidékén - Bányavidéki kalauz 4-5. (Nagybánya, 2010)
Tartalom
HELYNÉVMAGYARÁZÓ MONDÁK 123 egy karaván éjjelre az úton maradt. A kereskedő biztatta a társait, hogy ő még az ördögtől sem fél. Nyomban egy nagy durranás hallatszott, s megjelentek a szellemek. Erre mindenki elszaladt, s csak reggel mertek visszamenni. A szekeret ott találták, s minden áru megvolt. Ebből tudták, hogy szellemek voltak, nem tolvajok, mert azok elvitték volna az árut. A dombot akkor elnevezték Dura-dombnak. [Nagybánya-Veresvíz] Az Ördög-domb 100. Ez a domb tele volt békavirággal, s hiába irtották az emberek, mindig visszanőtt. Egyszer meglesték. Hát éjfélkor a domb megrepedt, egy csomó ördög előbújt belőle kosarakkal, s nagy sebesen kezdték palántolni a békavirágot. De csak a békavirágokat lehetett látni, mert azok sárgák voltak, az ördögök meg feketék voltak, mint a radics, azért nem látszottak a sötétben. Azóta hívják ezt Ördög-dombnak. [Nagybánya-Veresvíz] Az Angyal-domb 101 . Itt nagyon gazdagon termett a szőlő, de éjjel a termést mindig lepocsékolták. Attól kezdve éjszaka az angyalok őrizték. Este szürkületben megjelentek, és csak nézgelődtek jobbra-balra. Azt is mondják, hogy fehér lepedőbe bújt emberek voltak, de ezt senki sem tudja, mert attól kezdve senki se mert odamenni, de mindenki Angyal-dombnak hívja még ma is. [Nagybánya-Veresvíz] A Fekete-hegy 102. Nem tudni, mért haragudtak arra a hegyre a sárkányok. Minden évben, amikor a fák már szépen kizöldültek, az áfonyabogyók már pirultak, valami sárkányok tüzet fújtak s feketére perzseltek mindent. Ma már nem incselkednek ezek a sárkányok, de itt a fák levele még mindig olyan feketés, és az áfonya is azóta fekete, mert addig piros volt. Azért hívják ezt a hegyet Fekete-hegynek. [Nagybánya-Veresvíz]
