Magyar Zoltán (szerk.): Tatárok, betyárok, bányarémek. Folklórhagyományok Nagybánya vidékén - Bányavidéki kalauz 4-5. (Nagybánya, 2010)
Tartalom
FORRÁS-MONDÁK 115 A Veresvíz nevének eredete 78. A gazdag Veres Anna szerelmes lett egy szép bányászlegénybe. Egyszer összevesztek, és a fiú napokig nem látogatta meg. Anna ekkor belopózott hozzá az Északi-bányába. Egy dinamit töltet éppen akkor robbant, amikor ő ott elment. A lezuhanó kőzet maga alá temette a szerencsétlen lányt. A vére lassan kezdett szivárogni. Azóta hívják az Északi-bányából szivárgó patakot Veresvíznek, amióta a Veres Anna vörös vére onnan kifolydogált. [Nagybánya-Veresvíz] Szent Ilona kútja 79. A Kecskerágó tetején van egy melegvizű forrás. Aki ebből augusztus 18-án éjjel iszik, az örök életire szerencsés és okos lesz, mert az a Szent Ilona - kútja, amely körül még télen is zöld a fű. [Nagybánya-Veresvíz] A költői Vajda-forrás 80. Olyan finom vize volt annak a forrásnak, hogy az itt elvonuló sátoros cigányok vajdájának rögtön megtetszett, s ezért elhatározta, hogy ide telepednek le. Azóta élnek a faluban cigányok, és a forrás még ma sem apadt ki, hűsítőül szolgál az arra járóknak. [Koltó] Helynévmagyarázó mondák A Plestyor 81. A Petőfi-tanya közelében volt egy kopasz rét. Egy Plestyor nevű király oda várat épített, s a rétet beültette vadalmával, vadkörtével, hóvirággal és mindenféle réti virággal. A király meghalt, a vára elpusztult, a gyümölcsös és virágos kertje elvadult. De azért most is Plestyornak hívják. [Nagybánya-Veresvíz]
