Bertoti Péter - Dávid Lajos (szerk.): Schönherr Gyula breviárium - Bányavidéki kalauz 3. (Nagybánya, 2008)
Tartalom
SCHONHERR GYULA 70 jeivel hozza rokonságba. Bányászjelenetekkel gyakran találkozhatunk a bányaműveléssel foglalkozó helyek pecsétjein; így mindjárt a Nagybányával szomszédos Felsőbánya XVI. századi pecsétje is bányászkodó alakokat tüntet fel. Külföldön is találunk hasonló példákat; legjellemzőbb erre Vordernberg stájer városka XV. századi pecsétje, melyen három bányász közül egyik a kősziklát csákánnyal vájja, a másik kettő egy hatalmas fatönk feldolgozásával van elfoglalva. A rokon vonások, mik e pecséteket jellemzik, közös forrásra látszanak vezetni s talán nem csalódunk, ha e forrás eredetét abban a büszke öntudatban keressük, ami a bányavárosoknak a rendi társadalomban külön szabadságok birtokában, jellemző sajátságukká vált. A városi rend kiváltságok tagjainak tekintvén magukat, úgy látszik, külsőségekben is igyekeztek ennek kifejezést adni. Erre legalkalmasabbnak kínálkozott a városi pecsét, melyben a város municipiális jogai nyertek megtestesítést. Hogy ez nem puszta feltevés, az mutatja, hogy a legtöbb bányaváros pecsétje, még a jelentéktelen Telkibányáé is, nagyságra messze fölülmúlja a többi városi pecséteket. S ami a pecsét alakját illeti, nem tarthatjuk véledennek, hogy a sokszögű alak egyedül bányavárosoknál fordul elő a hazai szfragisztikában. Ekként válhattak a bányavárosok pecsétjei nagyság, motívumok és részben alak tekintetében a szfragisztikai emlékek külön csoportjává. Ennek a csoportnak legkiválóbb termékei közé tarozik Nagybányának ősi pecsétje, mely szemmel láthatólag magán viseli a város polgárainak azt a törekvését, hogy annak készítésénél kifejezést adjanak a bányavárosok között városukat megillető hely előkelő voltának. Ennek a törekvésnek természetszerűleg nemcsak a pecsét megszerkesztésében, hanem annak kivitelében is teljes mértékben kell érvényesülnie. S ennek tulajdoníthatjuk, hogy pecsétünk művészi érték tekintetében is elsőrangú helyet foglal el társai között. A nagybányaiak helyzete e tekintetben annál könnyebb lehetett, mert a bányászat szoros összefüggésben állván az ötvösművességgel s felvirágzása maga után vonván e művészet virágzását, a bányavárosok előnyben állottak a többi bányavárosok felett pecsétjük művészetének megválasztásában.
