Bertoti Péter - Dávid Lajos (szerk.): Schönherr Gyula breviárium - Bányavidéki kalauz 3. (Nagybánya, 2008)
Tartalom
BALOGH BELA 36 hozzza kapcsolatba. Nagyra értékeli a huszitizmus talaján született, moldvai területen készült, a Tamás és Bálint nevéhez fűződő magyar nyelvű bibliafordítást, s ezzel kapcsolatban leszögezi: „a hitújítás alapgondolata: a gondolkodás szabadsága így segítette szárnyra nálunk is, mint mindenütt az egész világon, a nemzeti öntudatnak az anyanyelv használatában lappangó nagy erejét. Óriási horderejű tényekkel állunk itt szemközt. A bujdosók maroknyi csapata elég volt, hogy megőrizze azokat a tanokat, melyek a nép szívében visszhangra találva, lassanként előkészítették a talajt az általános vallási és társadalmi megújhodáshoz.”57 Corvin Jánosról írt monográfiájában a Mátyás király udvarában virágzott reneszánsz műveltség több fontos kérdésében a tudomány mai álláspontjának megfelelő következtetéseket von le. Ebben a vonatkozásban a mű hat fejezete közül A királyi herceg címet viselő rész érdemel figyelmet, mert egész sereg humanistáról szól, akikre Mátyás egyetlen fiának neveltetését és személyének marasztalása által jövendő királlyá választásának előkészítését bízta.58 Ide kapcsolódnak Schönherrnek azok a fejtegetései, amelyekben a budai királyi könyvtárnak Mátyás uralkodása utolsó időszakában történt nagyarányú gyarapodását kifejezetten fia neveltetésével hozza szoros összefüggésbe:59 „Mátyás az első években csak saját könyvgyűjtési hajlamát elégítette ki. Fia növekedtével ennek számára is kellett gondoskodni olvasmányokról, neveltetéséhez szükséges eszközökről, fejlődő értelmének megfelelő táplálékról. A tudós kedvtelésével párosult benne az atya büszke öröme, hogy koronáival Európa leggazdagabb könyvtárát hagyhatja fiára örökségül.”60 Világosan felismerte azt is, hogy a királyság és a feudális erők közötti egyensúly felbomlása révén ,Mátyás halálában, Ulászló trónra emelésében ott lappang a mohácsi vész [...] szomorú következményeivel együtt”.61 Schönherr helytörténettel kapcsolatos munkáival, nézeteivel részben már foglalkoztunk. Jeleztük azt is, hogy Nagybánya két kötetre tervezett monográfiáját nem sikerült megírnia. Az általa papírra vetett részletes terv s az elkészült első fejezetek62 azonban töredékes voltukban is mutatják, hogy szerzőjük a lehető legjobb úton haladt az élete főművének szánt monográfia megvalósításában. Erre
