Bertoti Péter - Dávid Lajos (szerk.): Schönherr Gyula breviárium - Bányavidéki kalauz 3. (Nagybánya, 2008)
Tartalom
SCHÖNHERR GYULA ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA 37 utal egyébként az általa kronológiailag rendezett 13 kötetnyi jegyzet és további kétkötetnyi előmunkálatokat felölelő Oklevéltár adatanyaga is.6! A különböző időszaki vagy alkalmi kiadványokban napvilágot látott, s mindenekelőtt a Nagybánya a múltban címmel 1894-ben megjelent fejtegetéseit akár a tervezett monográfia első vázlatának is tekinthetnők. Egy másik ide vonatkozó közleménye pedig példa arra, hogy miként lehet és kell a helytörténetet az országos, sőt az egyetemes történelem eseményeinek összefüggésében tárgyalni.64 Schönherr történetírói módszerének vizsgálatában elsősorban a legaprólékosabbnak tűnő részletkérdéseket is mindig kritikailag mérlegelő pontosságra kell fölfigyelnünk. Egy-két korai írását leszámítva, amelyekben még megelégszik az események és jelenségek puszta közlésével, írásainak döntő többségére szerzőjük vitakészsége nyomja rá a bélyeget; nem ismeri el a megfellebbezhetetlennek kinyilvánított, csupán a szerző tekintélyére alapozott véleményeket. Az igazság megközelítése érdekében nagyon sok kutatót helyesbít, nemegyszer önmagát is.65 Kritikus alkata ellenére sem feltételez rosszhiszeműséget a más véleményt vallókról.66 Közleményeinek, monográfiáinak erős oldala a forrásokra való pontos hivatkozás. Alkotóan alkalmazza mindazokat az eredményeket, amelyeket a megelőző és vele kortárs történészek elértek. Pauler Gyula nyomdokain haladva egy-egy perhalasztó rendeletből, egyszerű okiratkeltezésekből, a felsorolt vagy hiányzó méltóságviselők neveiből, más esetekben apró díszítőelemekből lényeges dolgokra, összefüggésekre következtet. Az évek múlásával legnagyobb változás Schönherr nyelvezetében és kifejezésmódjában figyelhető meg. A kezdeti dagályos, nemegyszer oldalnyi hosszú körmondatai idővel leegyszerűsödtek, sallangmentesekké, könnyen áttekinthetőkké váltak. Mindezek ellenére Schönherr sokszor lelkendező, romantikus írásmódját a mai olvasó olykor-olykor mégis ódonnak érzi. Schönherr Gyula sajnálatosan csonka életműve is beépült az őt követő nemzedékek alkotásaiba. Művészettörténeti, címertani, családtörténeti és pecséttani tanulmányai ma is változadan értékei a szakkutatásnak, míg a szülőváros gazdasági, társadalmi és politikai múltját tárgyaló írásai és kéziratos Oklevéltára azóta is alapja és forrása
