Orosz Diána - Viszket Zoltán: A fikciótól a valóságig. Térképek, metszetek, városlátképek (veduták) Óbudáról 1600-tól 1873-ig. Kiállításvezető (Budapest, 2017)

Wilhelm Dilich

A 16-17. század fordulóján megélénkült az érdeklődés az egyes országok népei és kultúrája iránt, valamint kiemelt figyelem irányult Európa török fennhatóság alá került államaira, így Magyarországra is.

A Kárpát-medence tekintetében Wilhelm Dilich „Ungarische Chronica” műve nevezhető az első olyan sikeres vállalkozásnak, amely Magyarország jelentősebb városait írásban és képekben is bemutatta. A hesseni születésű Dilich, korábbi művéhez (Hessische Chronik, 1591) hasonlóan, középkori szellemben készítette el a magyarok történetét, amelynek 1600. évi, első kiadásában jelent meg az Óbudát ábrázoló „Alt Ofen” metszet, majd ezt követte 1606-ban a második kiadás, amelyben Dilich egy másik, a Margitszigettel együtt megjelenített Óbudát rajzolt meg.

A kor általános gyakorlatának megfelelően Dilich valószínűsíthetően sosem járt magyar földön. A magyar várakhoz, városokhoz - így Óbudához is - olyan helyszíni felvételek alapján megrajzolt képeket használt fel, amelyeket a magyar hadsereggel mozgó külföldi, udvari rajzolók készítettek és e rajzokat azután a metszetkészítők és kiadók sokszorosított formában egész Európában forgalmaztak. Ezek a képprototípusok képezték az egyes ábrázolások alapjait, amelyeken - egyes esetekben - a látvány fokozása érdekében torzításokat hajtottak végre (megnövelték a hegy vagy az épület méretét, hozzátettek vagy éppen elvettek tájelemeket). így a fikciószerű tájképek, vár- és városlátképek egész sora került ki a metszők és nyomdászok kezei alól.

Dilich első műve a fikciószerűség egyik jellegzetes példája: a vizualitást fokozandó kúpalakú hegyhátakkal és a központi szabályos hegyre emelt középkori királynéi várral. Az 1606-os Alt Ofen képvariánshoz már pontosabb rajzot használhatott fel, feltehetően egy, az 1602-es hadjárat során készült metszetet, amely a terület topográfiáját, illetve az egyes épü-Látképmetszetek, város-, illetve térképveduták egész sora igyekezett kielégíteni a kor állandósult információs és vizuális igényeit.

8