Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)
Újrakezdés (1945-1956)
58 Örlős Endre (Egy óbudai orvos élete) urológiai, szemészeti, gyermekgyógyászati, ideg- és fiil-orr- gégészeti szakrendeléssel bővült. Az 1940-es évek elején a fejlődés mégis belépett a kórház falai közé is, mivel az ágylétszámot 164-re emelték. A bővítés ellenére az ágykihasználás továbbra is az átlagon felüli szintet érte el, ami azt jelentette, hogy folyamatosan 90 százalék felett volt, az átlagos ápolási idő pedig 15 napot vett igénybe.122 A II. világháború alatt az egyre égetőbb személyi gondok kerültek előtérbe, mivel az amúgy is szűkös orvosi és ápolói személyzetből egyre többen kaptak katonai vagy munkaszolgálatos behívót. 1944-ben a kórházat hadikórházzá nyilvánították és ahogy a front egyre közelebb ért, úgy vált az épület egy nagy összefüggő sebészeti osztállyá, mint a Magy. kr. 10. számú Helyőrségi Kórház fiókkórháza.123 Mivel a kórház vezetője, Guszich Aladár a pesti lakásában rekedt, ezért az ostrom ideje alatt a kórház vezető nélkül maradt. A szovjet csapatok 1944 karácsonyán már elfoglalták az épületet, azonban a Bécsi út felett lévő Schmidt-kastélyban állomásozó német katonák folyamatosan lőtték a területet. Az állandósuló harcok következtében 1945 januárjában a kórházat mindenestül áttelepítették a Bécsi út délebbi részén található Fehérítőgyár pincéibe, ahonnan csak március második felében költöztek vissza. Addigra a kórház épületét súlyos károk érték. A női részleget magába foglaló északi szárny tetőszerkezete beomlott, valamint a keleti és nyugati oldal is belövéseket kapott. Az egyes részein romokban álló, elhagyott épületből a gyógyászati anyagok nagy része eltűnt.124 A front elvonulása után rögtön megkezdődött az újjáépítés, ami azonban ilyen körülmények között nagyon visszafogottan haladt. Ebben az időszakban központi segítségre nem igazán számíthattak a különböző intézmények, így a kórházak sem, ha-122 Uo. 123 Uo. 124 Uo.
