Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)
Újrakezdés (1945-1956)
59 nem elsősorban mindenkinek a maga erejéből kellett elkezdenie a rendbetételt. Ez a Szent Margit Kórházban is így történt. Orvosok, medikusok, ápolók a gyógyellátás mellet a fizikai munkából is kivették részüket, ami azt jelentette, hogy két beteg ellátása között romokat takarítottak, ablakokat ragasztottak.125 A kórházi dolgozók mellett az egyeden segítséget a kerületi Nemzeti Bizottság jelentette, amelynek vezetői, Bujtás Miklós és Nezvál Ferenc próbáltak segíteni a kórház kilátástalan helyzetén.126 A megfeszített munka eredményeként már 1945 májusában voltak fekvőbetegei az intézménynek, ugyanakkor a kórház megítélése teljesen negatívvá vált. A közhangulatot jól jellemző általános vélemény volt, hogy oda csak meghalni megy az ember.127 Ebben a beteget, orvost, ápolót próbáló időszakban, 1946 márciusában került Örlős Endre a Szent Margit Kórházba, mint a Sebészeti Osztály vezetésével ideiglenesen megbízott főorvos. Ekkoriban a kórházat már Szinetár Ernő főorvos irányította, a doktori karhoz pedig Burgányi Aladár, Hajós Zoltán, Lőrincz László, Megyesi Zoltán, Pataki Pál és Villax László tartoztak.128 Örlős úgy látta, hogy a háború alatt gazdátlanná vált kórház személyzete a harcok elvonulása után sem tudta intézményi szinten összeszedni magát. Ahogy megfogalmazta: „A gazda nélkül a telken felburjánzik a gaz. ”129 Ebben az esetben is ez történt és ennek következtében vált rossz hírűvé az óbudai kórház. 1946-ban úgy tűnt, hogy egy-két kivételtől eltekintve, az ott dolgozók szellemisége, morális tartása leromlott és a szakmai színvonal egyenesen kétségbeejtő lett. Az újonnan kinevezett főorvos ennek okaként a János Kórház tevékenységét tartotta felelősnek, ahonnan azokat „deportálták” át a Margit Kórházba, 125 Dr. Pintér Endre visszaemlékezése alapján. 126 Uo. 127 Uo. 128 BFL VIII.1103.b.61/47. 129 ÓM Dr. Örlős (Öszterreicher) Endre irathagyatéka. Örlős Endre összefoglalása a Margit Kórház történetéről.
