Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)
Doktorandusz, orvos, családapa, üldözött és túlélő (1921-1945)
35 gatók megnövekedett száma is. Az orvosok országos eloszlása viszont nem mutatott egyenletes képet. A doktorok 43 százaléka (2609 fő) Budapesten gyógyított, vidéki városokban 1665, a vidék többi településein pedig 1814 orvos működött. Az állam, hogy normalizálja az arányok helyes eloszlását, 1926-tól bevezette az orvoslakásépítési programot, ami azt jelentette, hogy az orvos nélküli községek állami pénzből orvoslakásokat építhettek.67 Az 1938. évi statisztika szerint Budapesten az akkori orvostársadalomnak már csak a 19 százaléka dolgozott, tehát sikerült arányosítani az orvosi ellátás helyzetét, azonban az országos 25 százalékos „orvosfelesleggel” ellentétben Budapesten még így is 35 százalékos volt a túlkínálat, vagyis a fővárosban ekkor 630 állás nélküli orvos élt.68 Ádám Lajos életének részletes leírása - több lexikon szócikkei és tanulmány mellett - Alexander Érned nem olyan régen megjelent könyvében olvasható.69 A két világháború közötti magyar sebésztársadalom egyik legkiválóbb alakja 1904-ben diplomázott a budapesti Orvostudományi Egyetemen, majd a Szent István Kórház Sebészeti Osztályára került, ahol Hültl Hümér mellett dolgozhatott. A professzor hamar felismerte Ádám képességeit és tehetsége kibontakozásához tág teret biztosított neki. Amikor elhagyta a Szent István Kórházat, az akkori igazgató Dr. Müller azzal búcsúztatta, hogy ő volt a legjobb alorvos. Ádám ezen meglepődött, hiszen nem is ismerte az igazgató. Amikor ezt szóvá tette, Dr. Müller azt válaszolta, hogy éppen ezért volt a legjobb, mert nem kellett, hogy megismerje.70 Közben a korszak viharai őt is elérték és nem engedték, hogy a hazai tudományos életben betöltse a tehetségéhez méltó helyet. Jellemző a korra, hogy míg külföldön elismerték és támogatták tu-67 Kapronczay, http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/2401.pdf 68 Uo. 69 Érned, 11-16. Érned, 11.
