Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)
Doktorandusz, orvos, családapa, üldözött és túlélő (1921-1945)
36 Örlős Endre (Egy óbudai orvos élete) dományos tevékenységét, konferenciákra hívták, előadásokat tartott, addig Magyarországon zsidó gyökerei miatt nem érvényesülhetett a felsőoktatásban.71 1926-ban a III. számú Sebészeti Klinika élére nevezték ki, amit közel két évtizeden keresztül irányított.72 Ez alatt az idő alatt új sebészeti iskolát alapított, amelynek lényegi újítása az volt, hogy a 20. század elején általános éteraltatás helyett, a legtöbb esetben áttért a helyi érzéstelenítésre. A műtétek 80-90 százalékát így végezték el. Nagy hangsúlyt fektettek a gondos sterilizálásra, a váltott műszerek használatára, amelyekkel minél kisebb metszéseket végeztek, hogy a lehető legkisebb mértékben roncsolják a szöveteket, szerveket. Emellett mind a műtéti előkészítésre, mind az utókezelésre kiemelt figyelmet fordítottak. Az Ádám-iskola működését általánosságban három fő irány jellemezte: a betegek gyógyítása, az orvosképzés és a tudományos kutatás. Ezen irányelvek mentén haladva a III. sz. Sebészeti Klinikán húsz év alatt 34650 műtétet végeztek, különös hangsúlyt feketetetve a hasi beavatkozásokra. A fentieken kívül a klinika nagy szerepet játszott a hazai sebészképzésben, aminek eredményeként mintegy 150 sebész - köztük Öszterreicher Endre - tartozott az Ádám-iskola tagjai közé.73 Mint korábban olvashattuk, néhány nappal az utolsó vizsgája után, 1927 decemberében kezdett el dolgozni Öszterreicher Endre az Ádám-klinikán. Későbbi pályafutását áttekintve majd látható, hogy szinte egy az egyben visszaköszönnek azok a szakmai értékrendek, az orvos beteg hozzáállásról tartott nézetek, amelyeket a III. sz. Sebészeti Klinikán is vallottak. A kezdeti időszakban műtősnövendékként dolgozott, majd 1930-ban megszerezte a műtősebészi oklevelet, illetve szakvizsgát tett.74 n- Emed, 12-13. 77 Érdekesség, hogy előtte 1913 -1919 között, Ádám nagy ellenlábasa, Verebély Tibor volt a klinika igazgatója, majd az elkövetkező 7 évben (1920 -1926) a klinika szüneteltette működését. SOTE Levéltár 59. III. sz. Sebészeti Klinika fond. 73 Emed 2011,12-15.
