Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)
Boldog ifjúkor (1903-1921)
14 Örlős Endre (Egy óbudai orvos élete) orvosok éves keresetének minimuma 180, az átlaga 1102 korona volt, ami már önmagában jól mutatja a vidéken belüli aránytalanságokat is. Ha mindezt összevetjük a városokban dolgozó orvosok keresetével, ahol a minimum összeg 1500 korona, az átlag pedig 2200 korona volt, akkor érthető, hogy az orvosok zöme miért a városokban próbált meg boldogulni. Ez a helyzet egyben azt is jelentette, hogy a vidéki orvosok kénytelenek voltak a hivatásuk gyakorlása mellett más kereset kiegészítő tevékenységet is folytatni, pl. földműves gazdálkodást végeztek, állatokat tartottak vagy próbáltak bekapcsolódni a bérleti rendszerbe.15 Ebben a nyugalmat mutató, de valójában feszült, változásokkal teli időszakban, 1903 őszének utolsó, egy eléggé borongós, felhős napján,16 Gyulafehérvár és Marosvásárhely között félúton, a Kis-Küküllő megyei Bolkácson megszületett Örlős (Öszterreicher) Endre.17 A család nem rendelkezett erdélyi gyökerekkel, hanem édesapja hivatása révén kerültek ide. Az apa, Öszterreicher Gyula az 1860-as évek közepén látta meg a napvilágot a Nógrád megyei Bussán egy izraelita családban, Öszterreicher Mór és Hoffmann Mária Rozália gyermekeként.18 A napjainkban Szlovákiához tartozó település az 1870- es években kb. 870 lelket számlált, akik közül ebben az időszakban közel 20 lakos volt izraelita vallású.19 Öszterreicher Gyulát 1894-ben avatták orvosdoktorrá Budapesten, a Pázmány Péter Orvostudományi Egyetemen.20 Az orvosi pálya valószínűleg családi hagyomány lehetett és ezt a hivatástudatot erősítette, hogy az 1896-ban feleségül vett, Vác“■ Uo. 16 Magyar Statisztikai Évkönyv, 7. 17 Öszterreicher Endre a vezetéknevét 1933-ban változtatta Örlősre, ezért - követve az eseményeket - a továbbiakban a könyvben 1933-ig Öszterreicherként szerepel. 18 MNLFMLV. 160. c. 4831/1938. 19- Szederjesi - Tyekvicska, 118. 20 MNL OL SOTE 51301 mikrofilm.
