Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)
Boldog ifjúkor (1903-1921)
15 ról származó Reiszmann Terézia családjában szintén több orvos volt található a 20. század elején.21 Az esküvőt követően az ifjú házaspár az erdélyi Bolkácsra költözött, ahol a fiatal orvos pályafutása első éveit töltötte. A Kis-Küküllő vármegye hosszúaszói járásában található településen a századfordulót megelőző években 278 ház volt, amelyekben közel másfél ezren laktak.22 A három nagy kulturális és gazdasági központ (Kolozsvár, Marosvásárhely és Gyulafehérvár) vonzáskörzetében lévő Bolkács jó kiindulási hely volt egy fiatal értelmiségi és családja számára. A hangulatos, nagy múlttal rendelkező kis településen berendezkedett Öszterreicher doktornak és feleségének három fiúgyermeke született, László 1898-ban, Olivér 1901-ben, majd 1903-ban a legfiatalabb, Endre.23 A harmadik gyermek születése után fél évvel a doktornak lehetősége nyílt arra, hogy megpályázzon és elnyerjen egy sárbogárdi járási tisztiorvosi állást, így 1904-ben a család több mint 500 kilométerrel odébb, a Fejér megyei településre költözött. Bátor és merész döntés volt a fiatal háromgyerekes családapától és feleségétől az áttelepülés, hiszen Sárbogárd települése a mai értelmében csak a 19. század első felében jött létre, Bogárd, Tinód, illetve több kisebb helység egyesüléséből.24 Az új település 1855-ben mezővárosi rangot kapott, majd 1872-ben nagyközséggé, míg 1879- ben járási székhellyé avatták.25 1882-1883-ban két vasúthálózat is létesült a településen, ami egyrészt a Budapest-Pécs vonalhoz, másrészt pedig a Rétszilas-Szekszárd vonalhoz kapcsolta a községet.26 Mindez előrevetítette azt a dinamikus fejlődést, ami 21- WLV.93.C. 8917/1949. 22 A Magyar Korona Országainak Helységnévtára, 82. MNLFMLV.160.c.21.d. 4831/1938. 24 Sárbogárd város története, 7-80. 23 Uo. 26 Uo.
