Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)
Mellékletek, forrásismertetés
131 Ha így fogunk dolgozni a jövőben, meg fog szűnni a bizalmatlanság, a zavarokban halászó bomlasztok munkája és újra egységesen és pozitívan állhatunk hozzá, úgy az Osztályon, mint a Kórházon belül annak a feladatnak, amelyet vállaltunk akkor, amikor az egészségügyi, illetve orvosi pályára léptünk. „Tisztelt Osztályértekezlet!244 Az utóbbi hónapokban Osztályunkon bizonyos „ideges” hangulat keletkezett, amely egyrészt az Osztály nyugodt munkáját veszélyezteti, másrészt látszólag az Osztályok közötti nyugodt harmóniát megbontja. Az ilyen jelenségek mellett szó nélkül nem haladhatunk el, ha idejében nem hozzuk nyilvánosságra azt, úgy lehetőséget nyújtunk a helyzet teljes elmérgesedésére. Ennek a hangulatnak tulajdonítható az a jelenség, hogy számosán azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy más munkahelyet keresnek maguknak. Nekem, mint az Osztály vezetőjének, nem merül ki a munkám a gyógyító tevékenységek közvetlen gyakorlásában, és irányításában, - hanem tekintettel kell lennem a segítségemre rendelt dolgozók személyes és munkakörülményeire is. Igyekeznem kell egy olyan kollektívát teremteni, melynek szelleme az osztály munkájára kedvezően hat. Ezt a szellemet már 16 évi Margit Kórházi működésem alatt legjobb igyekezetemmel iparkodtam kialakítani, és hogy ez inkább többé, mint kevésbé sikerült, az ma már az egész kerületben köztudomású. Én, munkatársaim sokféle egyéniségét és gondolkodását megváltoztatni nem tudom, azt azonban elvárom, hogy cselekedeteikben és szóbeli megnyilvánulásaikban nem csak az Osztályunk, hanem a Kórházunk munkáját is elősegítsék. 244 Az osztályértekezleten előadott beszéd végleges szövege.
