Viszket Zoltán: Ofen Jásán. Óbuda zsidóságának története. Időszaki kiállítás az Óbudai Múzeumban 2014. április 24 - 2014. október 31. Kiállításvezető (Budapest, 2014)
Ofen Jásán • • • Óbuda zsidóságának története KÓSER KONYHA A zsidó étkezési törvények szigorúan szabályozták az alapanyagok, az ételkészítési és tárolási eljárások, valamint az élelmiszerekkel foglalatoskodók vallási hovatartozását, mesterségük gyakorlásának módját. Kósernek (megfelelő) neveznek olyan szertartásos cselekedeteket, személyeket, akik betartják az étkezési törvényeket, valamint az étkezésre alkalmasnak minősülő alapanyagokat. Az állatok közül a hasított körmű kérődzők, mint a marha, bárány, kecske, valamint a csirke, pulyka, liba, galamb fogyasztása engedélyezett. Csak kóser madár tojása számított ehetőnek. Az ilyen tojás egyik vége hegyes, sosem teljesen gömbölyű, sárgáját körülveszi a fehérje. Ha feltörés után vért találtak benne, tilos volt elfogyasztani. A kósernek minősülő halnak pikkellyel és uszonnyal egyaránt rendelkeznie kellett, ilyen például a hering. Az édesvízi halak többsége szintén fogyasztható, kivételt képez a harcsa vagy a kecsege. Tilos volt a disznó, nyúl, ló, teve, a ragadozó madarak vagy az eredetileg kósernek számító, de sérült, beteg állatok elfogyasztása is. Az ilyen tisztátalanná vált ételt nevezték tréflinek (széttépett), ami eredetileg vadállatok által széttépet állatot jelentett. Ahhoz, hogy a hús kósernek minősüljön, hivatásos zsidó mészárosnak, sakternek kellett elvégeznie a rituális vágást, amit a rabbi felügyelt. Törvények szabályozták a húsok (zsíros) és a tejtermékek szigorú külön választását is. Tilos volt együtt főzni, tárolni őket, ezért külön főző- és tálalóedény készletük, konyharuháik, abroszaik voltak, amelyeket a konyhaszekrényekben is elkülönít••• 55 • • •
