Urbán Franciska - Viszket Zoltán - Bazsalya Kornél: „Óbudára nézve nagy változás állott be…” Harrer Pál és a városegyesítés kora. Időszaki kiállítás az Óbudai Múzeumban 2012. május 4 - 2013. január 31. Kiállításvezető (Budapest, 2012)

35

(Tanuló utcai, Szentlélek téri) is. A kerület iélekszámának növekedésével a századfordulón újabb elemi iskolák létesítése vált szükségessé. Az 1900-as évek elején meghirdetett fővárosi iskolaépítési program eredményeként a III. kerületben az Ürömi utcában, az Ernőd utcában és a Szentendrei úton is megkezdődhetett az oktatás.

Az elemi iskola negyedik évfolyamát követően a tanulók felsőbb tanintézetben - polgári iskolában vagy középiskolában - tanulhattak tovább. Óbudán már 1869-ben megnyílt az első polgári iskola fiúk számára. A III. kerületi Polgári Leányiskola pedig 1890-ben létesült a Bécsi úton.

Középiskola a III. kerületben a századfordulóig nem működött, a tehetősebb óbudai családok a II. kerületi Budai Főgimnáziumba íratták be gyermekeiket. Végül a helyi lakosság kérésére, 1902-ben a Tímár utcai Polgári és Elemi Iskola épületében kezdte meg működését a kerületi gimnázium az V. kerületi Főgimnázium fiókintézményeként. Az iskola 1905-ben önállósult III. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium (1921-től Árpád Gimnázium) néven, és költözött a Szentháromság tér (később Zsigmond tér) 114. számú bérházába. Az első érettségi vizsgát 1910-ben tartották, amit 30 tanuló teljesített sikeresen.

VÁROSHÁZA

Óbuda újkori történelmében már a 18. század elejéről származó számadásokban is említést tesznek a községházáról. Az 1785-ös összeírásból az is kiderül, hogy ez az épület a Lajos utca 170. szám alatt állt. Miután a telket eladták, az elöljáróság átköltözött a Serfőző és Prefektorátus utcák sarkán álló nagy községi házba, ahol több mint két évtizeden keresztül működött. Óbuda mezőváros