Urbán Franciska - Viszket Zoltán - Bazsalya Kornél: „Óbudára nézve nagy változás állott be…” Harrer Pál és a városegyesítés kora. Időszaki kiállítás az Óbudai Múzeumban 2012. május 4 - 2013. január 31. Kiállításvezető (Budapest, 2012)

36

vezetősége végül 1830-ban átköltözött a Fő térre, mégpedig arra a helyre, ahol ma is látható. A városháza első épülete valószínűleg 1800 körül épült, egyemeletes, zártsorú ház volt, copf stílusú homlokzattal.

Az 1893. évi XXXIII. te. a főváros kerületeit önálló hatáskörrel ruházta fel, ami nagymértékben megnövelte a kerületi elöljáróságok feladatait. Ez a hivatali létszám megnövekedését vonta maga után, ami sok kerületben - így Óbudán is - a városháza kibővítésével járt együtt. 1901-ben felkérték Barcza Eleket egy új elöljárósági épület megtervezésére, amivel a mérnök már a következő év közepén elkészült. Azonban a tényleges kivitelezésre 1905-ig várni kellett, amikor megindulhattak a korábbi épület bontási munkálatai.

A tervezésnél a legnagyobb problémát a telek kedvezőtlen fekvése jelentette, hiszen a rövidebb oldala a Fő térre, a hosszabb homlokzat pedig a szűk Szentendrei (ma Flarrer Pál) utca felé nézett. A részletek kidolgozásában, illetve a műszaki ellenőrzésben Végh Gyula és Eberling István segítették Barcza munkáját és a vállalkozás nagyságát jelzi, hogy a kivitelezésben 25 iparos és cége vett részt. Az együttes munkának köszönhetően 1906 novemberében a kor igényeinek megfelelő épületbe költözhetett vissza az óbudai elöljáróság.

Az új városháza kétemeletes épület, magasított földszinttel és alagsorral. Héttengelyes főhomlokzatát négy oszlopliéna díszíti. A földszint falsíkjának közepén található kaput emberalakos hermapillérek fogják közre. Az épületen belül az alagsorban kaptak helyet az étkezőtermek, a népkonyha, a könyvtár, a munkáskaszinó és a mellékhelyiségek, a földszinten a pénztári- és számvevőségi irodák. Az első emeleten helyezték el az elöljáró és a jegyző hivatalát, illetve itt dolgoztak a különböző adminisztratív munkatársak is. Az épület második emeletén az anyakönyvi hivatal, a kerületi mérnök, az orvos és az adófelügyelőség hivatali helyiségei voltak megtalálhatók.

AZ AQUINCUMI ÁSATÁS ÉS A RÉGÉSZETI MÚZEUM

Aquincum területén a rendszeres, napjainkig is tartó régészeti kutatás az 1880-as években indult meg. Ekkor kezdték el Torma Károly, a pesti egyetem professzorának irányításával a Szentendrei út