Horváth Péter: Vendéglátás Óbudán. Gasztronómiai kalandozások receptekkel (Budapest, 2011)
Vendéglátás-történeti áttekintő
1907-ben nyitották meg és elsősorban a környék német ajkú lakosai látogatták. Van valami, amit e vendéglátóhelynek a mai napig sikerült megőriznie: a német és osztrák ételek tradicionális elkészítését és a szívélyes vendégszeretetet. A Bécsi út - Viador utca sarkán álló Kerék kisvendéglőt a 20. század elején nyitották, akkor még kocsmaként üzemelt. A későbbi évek során alakult át klasszikus kisvendéglővé, ahol egyre bővülő ételválaszték várta a vendégeket. Az 1950-es években alakították ki a vendéglő hangulatos kerthelyiségét, amelyet szívesen látogattak nyaranta a környéken lakók. Az étterem közkedvelt találkozóhelye lett a szomszédos Kandó Kálmán Főiskola, a Könnyűipari Főiskola és az Árpád Gimnázium diákjainak is. A Kerék vendéglőnek az élőzene mindig is egyedi jelleget kölcsönzött, hiszen minden este szólt a harmonika, a gitár, később a szintetizátor. Óbuda északi részén, a Római-parton áll a Bivalyos vendéglő. A helyén már az 1800-as években is fogadó állt, ahol a marhavásárok idején ittak áldomást a kereskedők a sikeres üzletre. Az 1930-as évektől, ahogy a Római-part népszerűsége egyre nőtt a kikapcsolódni, sportolni vágyók körében, a vendéglő forgalma Is megugrott. A mai napig házias ízeiről, a magyar konyha népszerűsítéséről híres vendéglőhöz egy árnyas terasz is tartozik, amely tavasztól őszig várja a vendégeket. A Gigler család ősei az első német telepesekkel érkeztek Óbudára. A család több tagja is vendéglő- és kocsmatulajdonos volt a kerületben. A ma is működő vendéglőt 1899-ben nyitották meg a Föld utcában. Kezdetben ez is kocsmaként üzemelt, meleg ételt csak később kezdtek árusítani. Az 1950-es évektől hosszú ideig zárva volt, csak 1993-ban nyitották újra. Ez az árnyas utcában fekvő családias kisvendéglő is megőrizte a régi óbudai hangulatot és ízvilágot. A Lajos utcában, egy 1880-as években épült házban várja vendégeit a Vidocq borozó és étterem. Kollár Lajos vendéglős nyitotta meg kapuit 1926-ban. Nevét a híres francia detektívről, EugDne-Francois Vidocq-ról (1775- 1857) kapta, aki legendás alvilági alakja volt Párizsnak, sűrűn megfordult a börtönökben, majd ő lett a civil ruhás nyomozóhivatal vezetője. A vendéglő kezdetben csak egy börtönnek berendezett pincehelyiségből állt, ahova egyszerű asztali borokkal és hideg étellel várták a betérő vendégeket. Később a felső szinttel bővült a vendéglő, ahol már melegkonyha is üzemelt. A „Vidocq” konyhája híres volt a finom, házias kosztról és a hatalmas adagokról. Mára a hely elvesztette „börtön jellegét” és berendezését, de töretlenül népszerű a környéken élők, főleg fiatalabb társaságok körében, de sűrűn keresik fel külföldi csoportok is. A Bécsi út 102/b. szám alatt a mai napig várja vendégeit a Schlosser kocsma, a híres „Slozi”. A Schlosser család ősei is az első sváb telepesekkel érkeztek Óbudára az 1700-as évek végén és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A dinasztia több kocsmát is üzemeltetett Óbudán. Az első Schlosser kocsma 1883-ban nyílt meg a Calvin utcában (Calvin u. 8.). A legismertebb kocsmájukat Schlosser Károly nyitotta meg a Bécsi úton. Itt elsősorban a fuvarosok fogyasztottak italt. Melegkonyha nem üzemelt, de hideg ételt: pogácsát, hurkát és kolbászt mindig lehetett kapni. A „Slózi-ban” mindig volt élő zene a leanderes udvaron, majd a belső teremben is. A Schlosser azon kevés megmaradt kocsmák egyike, ahol a belső tér, a berendezés az évtizedek alatt alig változott.
