Állami Balett Intézet ülései, 1978-1979 (HU MTEL VIII.1.a 3.)

1979. június 13. Tanári értekezlet jegyzőkönyve, évfolyamvezetői tematika

AZ

ÉVFOLYAMVEZETÖ MUNKAKÖZÖSSÉG MEGALAKULÓ ÉRTEKEZLETÉNEK BEVEZETŐJE.

Kedves kartársak!

Szeretettel üdvözlöm, a most megalakuló, évfolyam- vezető munkaközösség tagjait, az évfolyamvezető balettmestereket és azokat a kollégákat, akik e munkában még részt vesznek.

Engedjék meg, mifilőtt megpróbálom felvázolni, melyek azok a tennivalók, amiért e munkaköz ség megalakitását, az Intézet pártszervezete, j solta az igazgatóságnak, önmagam elmaraszte t jobban aláhúzzam, melyet Kun Zsuzsa igazgat az elmúlt tanév évzáró tantestületi értekez' tén már ugyan megtett.

Az előző tanév elején, 1977. októberében közölték velem az Igaztóságon, hogy szükségessé vált az évfolyamáézetői órák tartalmának és színvonalának emelése, valamint ezeknek az óráknak rendszeres és céltudatos megtartása. Szakmai tanításunk során ugyanis, ezeken az órákon nyilik lehetősége a bale&tmestereknek, közelebbi,emberi kapcsolatot kialakítaniuk növendékeikkel, s a napi szakmai felkészítéssel párhuzamosan olyan nevelési tevékenységet kifejteniük, amelyekre a szakmai órák keretében lehetőségeik korlátozottabbak.

О

?

Ennek fontosságát mindnyájan érezzük, én magam is, de bevallom, amikor felkértek, e munkaközösség veze tésére, és annak súlyát felmértem, nagyon megijed-; tem. Azt a feladatot kaptam, fcogy e munkának az e indítását, a korábban nagyon jól és átfogsóan meg irt évfolyamvezetői tematikára alapozva, néhány a mai sokkal szerteágazóbb társadalmi és iékolai éle tünkhöz igazodó javaslattal egészítsem ki. Tulajdonképpen nem is tudtam hogyan fogjak hozzá e munkához. Természeteen arra nem llalkoztam, ho kész és minden szempontból megfelel. ' tantervet tegyek Önök elé, hiszen erre egyrészt, nem is lennék képe?, másrészt akkor szükségtelen lenne a munkákc zöss 'letrehivása. Ebből értelemszerűen követke zik, gy közös munkáról, mindenki pedagógiai tapasztalatait felhaszr. 5 tevékenységről van szó.

3, gondjainkat; problémáinké redményt várunk, hanem nkban, olyan nevelési у az iskolánkból kilépő :-áltabb, még magasabb közösségi és emberi érze ;kkel és tulajdonságokkal ruházza fel. Helytelen lenne azonban, ha ezt az igényt, úgy tüntetnénk fel, mintha ennek szükségszerűségét mi láttuk volna esek meg és c mi tüzzük napirendre. Nem kell többet tennü mint figyelmünket iskolánk falain kivüleső te .etekre irányitani és láthatjuk, hogy a pedagógiai munkává szembon ma ez Qmesek elvárás, hanem alapvető keE munkától nem lát vár' máról-holnapra megöl hosszútávon, hétközr szinvonal emelkedést, növendékeinket még ku