Állami Balett Intézet ülései, 1970-1971 (HU MTEL VIII.1.a 2.)

1971. március 15. Tanári értekezlet jegyzőkönyve, nevelési

о

JEGYZŐKÖNYV

Felvéve; 1971. március 15-én a Nevelési Értekezleten Jelen vannak; szakmai és iskolai tantestület tagjai Igazoltan távol;

Tárgy; Jutalmazás és büntetés helyes alkalmazása nevelési rendszerünkben

Hidas Hedvig; Megnyitja a Nevelési értekezletet és felkéri dr. Ku= 'bínyi Márg'iíot, hogy tartsa meg beszámolóját.

dr, Kublnyi Margit; beszámol a Nevelési Bizottdág munkájáról

Vitaindító előadást tart a jutalmazás és büntetés kérdéséről.

Mikor, miért jutalmazzunk, mikér miért büntessünk? Csak jutalmazzunk, vagy csak büntessünk? Lehet-e ezt igy elhatárolni; Mivel jutalmazzunk és mivel büntessünk; Es nem utolsó sorban hogyan értékeljük a növendékek, illetve tanulók munkáját? A jutalmazás és büntetés értékelésének célja a pozitiv hatás. A növendék tudja értékelni önmagát, /önértékelés/ A pedagógus minden esetben értékelje a növendék cselekedetét, hegitse hozzá a helyes értékeléshez^ Az értékelés lehetőleg elismerő legyen. A büntetés kényszerítő körülmény, A mai pedagógusok elsősorban büntetnek. A történelem haladó korszakaiban az emberiség fontossá© és értéke emelkedő. Ezért fontos,^hogy a növendékek pozitiv indítást kapjanak. Értékelni kell ha jó vagy rossz, alacsonyabb vagy magasabb rendii munkát végez. Előfordult a növendékeknél a beképzeltség. A mester, vagy mesternő megelégedését fejezi ki, de a növendék saját magával nem elégedett, mert Ő még többet szeretne. Azonban vannak diákok, akiknek nincs erejük továbbmenni, ügy érzik nem alkalmasak a nagyobb erőfeszítés kifejtésére. Ez nagyrészt alacsonyabb rendüséget kelt a növendékben. Ki kell fejleszteni bennük az önbecsülést.

Helyes értékelésről.akkor beszélhetünk ha azt a növendék is belátja ^ hogy miben kell erősítenie, mit elfojtania. Ez elősegíti az előrehaladást a tovább-lenditést. A mesternek, mesternőnek, illetve tanárnak meg kell győznie a növendéket, ill. tanulót, hogy hibáját ki tudja javítani. Ezt főként ’’finomabb*' büntetésekkel, illetve komoly értékeléssel érhetjük el. Ehhez azonban szükséges, hogy a nevelő ismerje a növendéket tisztában legyen a növendék képességeivel és tudásával, igy érhető el a kölcsönös tisztelet.

Nem hagyható számításon kivül a nevelés kérdéséből a közösség hatása az egyénre és az egyén kapcsolata a közösséggel, a közösség nevelő hatása. Hogy melyek az értékelés formái, pedagógiai módszerei és, hogy mikor mivel büntetünk függ az adott pedagógiai helyzettől és a közösség színvonalától, a pedagógustól és a gyerektől. Figyelembe kell venni, hogy mire akarunk nevelni /munkaszeretetre, fegyelemre stb,/. Erre kész recept nincs. Ezért van szükség arra, hogy a nevelők, tanárok, mesterek kicseréljék ezirányu tapasztalataikat, gondolataikat,

A mestereknek törekedniük kell arra, ho^y a növendék megértse, pontosan tudja, hogy mit kivénnak tőle. Ezért fontos, hogy a nevelés, oktatás tudatos legyen.