Állami Balett Intézet ülései, 1962-1963 (HU MTEL VIII.1.a 2.)

1962. november 22. Tanári értekezlet jegyzőkönyve, Szakmai értekezlet a pedagógusképző tagozatról

- 3 Lugoesy Emma«Helyesnek tartja, hogy a tervezet megh itározza a tanulmányhoz a maximális korhatárt, difleg lehetne vitatni eafcleg, hogy a korhatárt egy-két évvel emeljük azzal a céllal, hogy az Operából ée a hivatásos előadómüvászeti pályákról kiöregedő művészek is bekapcsolódhassanak a képzésbe, mint ahogy ezt a problémát Lőrinc György is említette. A jelen körülmények között a 4o éven felüliek jöhetnének ebből a szempontból számításba, de mire a képzőt elvégeznék, a fenálló nyugdíj törvény értelmében néhány évi szolgálat után már nyugalomba is mennének, ^zért akik erre a pályára gondólnak,kapcsolódjanak be már hamarább, viszont a színházak adják meg a továbbtanulásra a lehetőséget /csökkentett szereplés, tanulmányi szabadság, mint egyéb dolgozóknál/. Különben is: aki hosszabb ideje kiesett a tanulásból, egy ilyen komoly továbbképzésbe bekapcsolódni nem kis felaat. Megjegyzi még, hogy a táncpedagógiai pálya is igényli a fiataltaner két, amihez sok energia és idegerő szükséges. A tervezet müvészitánc és szórakoztató táncoktatói képzést javasol. Nem tartja helyesnek a kettő összevont szakosítását, de ha valaki ezt óhajtja, kapjon rá egyéni elbírálás alapján engedélyt, de az alapelv maradjon meg hogy: a müvészitánc és a szórakoztató tánc oktatása külön terület, mert bár az alapvetéseknek közöseknek kell lenni,de pedagógiai vonatkozásokban eltérnek egymástól /pl. a táncmesterek területéről kiesnek a 3-12 éves korcsoportok./ A modern technika ill. művészi torna c. tantárgyakkal kapcsolatban Lőrinc György savaira utal- va:hogy észtétikumranevei, - hangsúlyozza, hogy éppen azért mert esztétikumra nevel, van helye a táncművészeti nevelésben. Nem ért vele egyet, hogy csak a 3-6 éves korcsoportban van ennek létjogosultsága, ez olyan lenne, mint hogy pl. magasabb matematikai műveleteknél az alapműveleteket már nem alkalmazhatnánk, jóllehet alapjaiban azokra épülnek.

Bérezik Sára«Azokhoz a felszólalókhoz csatlakozik, akik a művészi torna jelentőségét pozitívan értékelték a táncművészeti növelés számára. Egyetért Lugossy Emma levezetésével. Jobban nem is tudta volna megfogalmazni a művészi torna és mozdulatmüvészet közötti különbséget, mint ahogy ezt Lőrinc György tette. Ki akarja egészíteni ezt a jelenlegi tényállással: A mozdulatmüvészet eltűnt, mert nem volt technikája és Így nem is volt, ami továbbfejlődjék. Ugyanakkor a tornában kifejlesztettek egy olyan technikai rendszert,amely alkalmas a modern testképzés céljaira,Mesztátikus mozgáskultúrára olyannyira, hogy magasabb fokú "tánctudás nélkül nemzetközi versenyeken, de ál- . tálában versenyfokon nem is lehet művelni. Az a konkrét érték, amit a művészi torna a müvászetnevelés terén a társadalomra gyakorol,tény marad akárhová sorolják is a tartozását /tánchoz,tornához vagy mind a kettőhöz/. A Testnevelési Főiskola érdekeit nem képviselheti^mert ott nem tanitl itt sem tanit, és itt is csak azért mondja el véleményéi mert e terület szakembereként őt hívták meg az értekezletre véleményének kifejtésére.

Merényi Zsuzsa:A szervezeti és tantervi kérdésekhez kivan hozzászólni. Nézete szerint"mindegy, hogy vidékiekkel vagy pestiekkel kezdjük-e el a képzést, vagy fordítva. Balettoktató van Budapesten 100, vidéken 60;'40 elszórtan működik. A terv a felvételhez 9 évi előtanulmányt ill. 6 éves színpadi gyakorlatot kiván meg. Nézete szerint ilyen előfeltétellel vidékről nem tudunk felvenni, hanem azzal kell számolnunk,hogy pestieket kell képeznünk vidékre is. Vidéken ebből a szakmából meg lehet élni. Szükséges,hogy'a minisztérium meg tudja oldani, hogy vidéken legyenek X státusok.Javasolja, ho^y a tánctörténet tárgyat óraszámában emeljék; ne legyen külön A tánc és társadalom c.tantárgy, mert ez bele fér a tánctörténetbe; vonják össze az esztétikát és filozófiát marxizmus elmen. Az Államvizsga tárgyait