Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1994

4. szám - Szemle

275 követelmények mellett Fogarasi rendkívüli fontosságot tulajdonított a politikai szempontnak is. Kijelentette, el kell távolítani a tudomány és a demokrácia érdekeit veszélyeztető tanárokat és helyettük progresszív tudósokat kell alkalmazni. Az újonnan kinevezett professzorokkal szemben magas mércét állított; az új egyetemi tanároknak szakszerűség szempontjából magasan fölötte kell állniuk az eltávolított tanároknak. Fogarasi szerint a kinevezésekkel nem a tudomány leépítése, hanem az új szellemű tudomány kialakítása a cél.

4

0 A munkáspártok egyetemi befolyásának növekedését jelzi, hogy az 1946 nyarán kinevezett professzorok egy része baloldali szemléletű volt. Augusztusban a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának tanára lett Gegesi Kiss Pál, Germán Tibor és Petényi Géza.

4

1 A balodali előretörésre utal Fülep Lajos rehabilitálása is. A nemzetközi hírű művészettörténész a budapesti egyetem olasz tanszékének lett egyetemi tanára.

4

2 A marxista társadalomtudomány neves művelője, Szalai Sándor pedig a Bölcsészettudományi Kar szociológiai professzora lett.

4

3 Kiváló szakember került a Római Magyar Intézet élére: Kardos Tibor, aki egyben a római egyetem magyar tanszékének professzora is lett.

4

4 Magántanári kinevezést kapott Túrán Pál, Tolnai Gábor, Hajós György, Radnót Magda, Fényes István, Fejes Tóth László, Kovács István, Sinkovics István, Czeglédy Károly, Trencsényi Waldapfel Imre, Komlós Aladár, Ladányi József, Adler Péter és Kiss Árpád.

4

5 Az MKP követelte, hogy kapjon katedrát Erdei Ferenc és Fogarasi Béla is.

4

6 Az 1946-47-es tanévtől több egyetem vezetésében változások történtek. A Pázmány Péter Tudományegyetem új rektora Ádám Lajos, a bölcsészettudományi kar dékánja Hajnal István, a jog és államtudományi karé Eckhart Ferenc, az orvostudományi karé Balogh Károly, a hittudományié Golla Ferenc. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora Csűrös Zoltán, dékánjai Németh Endre, Vajda Ödön, Proszt János és Márffy Ede lettek.

4

7 Az új vezetők valamennyien tekintélyes professzorok, többségükben a polgári demokrácia hívei voltak, de akadt közöttük baloldali is. 1946-ban még érvényesült az egyetemi autonómia. A munkáspártok viszont úgy érezték, hogy az autonómia Magyarországon kialakult gyakorlata politikán kívüliséget biztosított az egyetemeknek, ami akadályozta a felsőoktatás és a tudomány átalakítását a népi demokratikus fejlődés követelményeinek megfelelően. A Magyar Kommunista Párt politikai okokból 40. Szabad Nép, 1946.június 29. 41. Magyar Közlöny, 1946.175.no. 42. Szabadság, 1946.augusztus 3. 43. Szabadság, 1946.auguszlus 24., Magyar Közlöny, 1946.193.no. 44. Magyar Közlöny, 1946.179.no. 45. Magyar Közlöny, 1946.161.,168.,169.,172.,173.,183.,186.,193.,197.,198.,202.,218..,

220.no. 46. Szabad Nép, 1946.szeptember 7. 47. Magyar Közlöny, 1946.188.,

202.no.