Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1993

1. szám - Figyelő

21 — megválasztja az intézeti kiadványok főszerkesztőit és jóváhagyja a szerkesztőség összetételét; — elbírál egyéb, a szabályzatban rögzítettekkel kapcsolatos kérdéseket. 24. Minden személyi kérdést titkos szavazással kell eldönteni a tudományos tanács ülésein. Az igazgató és a tudományos tanács tanács közötti nézeteltérésről az illetékes osztály, központ hivatala (elnöksége), az OTA Elnöksége (ld. 2. cikkely) dönt. 25. A tudományos igazgatóhelyettest és a tudományos titkárt a tudományos tanács választja meg, az igazgató előterjesztése alapján. A tudományos osztályok vezetőit a tudományos tanács választja meg, tekintetbe véve a tudományos kollektíva véleményét. 26. Az általános vagy gazdasági igazgatóhelyettest az intézet igazgatója nevezi ki, egyetértésben a szakszervezeti bizottsággal (vagy egyéb, az intézeti dolgozók teljes jogú képviseletével megbízott szervvel). Egyéb osztályvezetőket az igazgató nevez ki a szabályzatban rögzítettek alapján. 27. A 25. és a 26. cikkelyben említett tisztségviselők jogairól és kötelességeiről az intézeti szabályzat rendelkezik. Osnovnye principy organizacii i deâtel'nosti nauíno-issledovatel'skogo instituta Rossijskoj akademii nauk. = Vestnik RAN /Moskva/,1992.7.no. 33-37.p. D.M.Zs. Alakul a kelet-európai tudomány megsegítése A közép- és kelet-európai államok tudósainak hasonlóan nehéz problémákkal kell megküzdeniük, mint azoknak a politikusoknak, akik demokráciát és piacgazdaságot akarnak bevezetni és vissza szeretnék tartani az embereket a kivándorlástól. Maguknak kell gondoskodniuk az oktatás és a kutatás jövőbeli struktúráiról, valamint arról, hogy megállítsák az agyak elvándorlását, a Nyugatra irányuló brain draint. Központok, melyek részletes utasításokat adnának, már nem léteznek, az embereket és intézményeket saját lábukra állították, saját megfontolásaikra és cselekvéseikre vannak utalva. Először meg kell tanulniuk a „bottom up approach"-ot, a tudományban is meg kell barátkozniuk a zsendülő demokráciával. 1992 első hónapjaiban különösen nagy volt az érdeklődés a nyugati segítség lehetőségei iránt, melyek kezdtek konkrét formát ölteni. A hajdani szovjet hatalmi övezet 15 országából 36 akadémiai elnök, egyetemi rektor és .kutató közösséget képviselő tudós tájékozódott Bonnban és Münchenben, a Max Planck Gesellschaft, a Deutsche Forschungsgesellschaft, a Fraunhofer Gesellschaft, a