Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1993
2. szám - Szemle
121 törekvés nyilvánult meg a budapesti városházán rendezett vitában, amely indexre tette Balla Antal két tudományos munkáját, Sík Sándor verseit, Hock János és Pethő Sándor könyveit. A vitában résztvevő Bognár József szerint egyoldalú politikai szempontok alapján bírálták el a kérdést, követelte, hogy a polgármester szerezzen érvényt a szellemi szabadságnak. 3 7 A baloldalnak viszont az volt az álláspontja, hogy az autonómia Magyarországon kialakult gyakorlata politikán kívüliséget biztosít az egyetemeknek, ami akadályozza a felsőoktatás és a tudomány átalakítását a népi demokratikus fejlődés követelményeinek megfelelően. A tudományos élet átpolitizálását akaró baloldal a felsőoktatást és a tudományt a legitimáció szolgálatába kívánta állítani. A munkáspártok gyenge egyetemi pozícióik miatt kevéssé voltak képesek érdekeik érvényesítésére, ezért lettek az autonómia megszüntetésének szószólói. A centralizált felsőoktatás szoros kapcsolatot teremtett volna az egyetem és a politika között, és a továbbiakban a felsőoktatási problémák jelentős része már nem az egyetemeken dőlt volna el. 1946 ősze fordulópontot jelentett mind az általános politikában, mind a felsőoktatás- és tudománypolitikában. A politikai hegemóniára törekvő Magyar Kommunista Párt a tudománypolitikában is vezető szerepet kívánt játszani, ezért szakított korábbi, a pluralizmus körülményei között folytatott tudománypolitikájával. A polgári alternatívát jelentő Független Kisgazdapárt 1947-es felbomlasztása azt eredményezte, hogy a tudományos élet elveszített egy olyan pártot, amely a hatalomban helyet foglaló erők között a leginkább képviselte a polgári érdekeket és a legközelebb állt a tudósok felfogásához. A felsőoktatás és a tudomány autonómiáját valló erőkkel szemben előtérbe kerültek a legitimációt képviselő pártok és az azt kiszolgáló kutatók. 36. Kisújság, 1946.január 15.
