Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1993

2. szám - Figyelő

FIGYELŐ A clintoni tudománypolitika körvonalai Clinton már választási beszédeiben célzott arra, hogy alapvető változásokat tervez az ország kutatási infrastruktúrájában, agresszíven támogatja a kritikus ipari technológiák fejlesztését, oktatási reformot vezet be (főként a matematika és a természettudományos tárgyak vonatkozásában) és a katonai kutatásból jelentős összeget csoportosít át a polgári K+F-be. A Bush kormányzatnál sokkal aktívabb szerepet vállal a nemzeti kutatási és technológiai prioritások kitűzésében. Nem győzte hangsúlyozni, a gazdaság növekedésének kulcsa a tudomány és a technológia, főként pedig az utóbbi. Technológiapolitikáját részletesen fejti ki a februárban megjelenti vision of change for America с. fehér házi dokumentum. Míg a Bush adminisztráció - a katonai technológia kivételével — nem tartotta kívánatosnak a közvetlen kormánybeavatkozást az ipar technológia választásainak irányításába, Clinton tudatosan fordul az állami beruházásokkal összefüggő magánipar igényeinek meghallgatása felé. A változást három üzletpolitikai megfontolással indokolják: a világgazdaság változó jellege stratégiai tényezővé tette a gyors reagálást, a cégeknek rekordidő alatt kell új termékeket a piacra dobniuk; ráadásul a termékek élettartama jelentősen csökkent — a vállalatok több időt szánnak a termék kifejlesztésére, mint amennyit az a piacon megélhet; harmadszor pedig nyilvánvaló lett, hogy a gazdaság mozgatórugója a technológia. A clintoni technológiapolitika alapelve tehát közvetlen kapcsolat létesítése a technológia, a gazdasági növekedés és a környezetvédelem között. A fő célkitűzések: munkahelyteremtés a kvalifikált, jól fizetett szakembereknek; energetikai és környezeti technológiák révén növelni a profitot és közben csökkenteni a környezetszennyeződést; a csúcstechnikai export fejlesztése; az oktatási színvonal emelése valamennyi szinten; a kutatók közösségét arra ösztönözni, ne csak a nemzetbiztonságot, hanem az élet minőségének javítását tekintsék fő feladatuknak. A tudomány és a technika megkülönböztetett jelentőségét mutatja az is, hogy az alelnök AI Gore személyesen foglalkozik a technológia- és tudománypolitika koordinálásával a különféle kormányszervezetek között. Gore persze nem veszi el az elnöki tudományos tanácsadó kenyerét, akit egyébként feltűnően gyorsan, még karácsonykor kijelölt Clinton. Jack Gibbons feladata a tudománypolitika kidolgozása, a szövetségi kutatószervezetek felügyelete, Gore pedig afelett őrködik, hogy a kutatások a társadalom jólétét szolgálják. Hatáskörében megerősödött a Fehér Ház Tudomány- és Technikapolitikai Hivatala, figyelme a teljes szövetségi K+F-re