Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1993
2. szám - Szemle
115 nem látott távlatai nyílnak a tudományos fejlődésnek. Az átalakításhoz ezért azonnal hozzáláttak. A modernizáció központi kérdése volt a természet- és műszaki tudományok súlyának növelése és a humán tudományok befolyásának csökkentése. Mindehhez elengedhetetlen volt az Akadémia reformja. A tudományos élet modernizálását követelők úgy látták, a természet- és műszaki tudományok fejlődésének több problémája a nem megfelelő akadémiai képviseletükből, a Magyar Tudományos Akadémia funkcióinak helytelen értelmezéséből és a tudományos kutatás nem kielégítő támogatásából következik. A megújhodást sürgető tudósok — Szent-Györgyi Alberttel az élen — a magyar tudomány problémáinak megoldását a régi keretek között nem látták biztosítottnak, ezért a modernizálás érdekében a konfliktust is vállalták a hagyományokhoz ragaszkodókkal. Azoknak az erőknek a segítségére számítottak, amelyek szintén a gazdasági-társadalmi fejlődés feltételének tekintették a tudományos-műszaki haladást. Az első modernizálási kísérlet, az MTA tervezett reformja olyan problémákat vetett fel, amelyekre a politikai pártok az esetek többségében nem rendelkeztek kidolgozott koncepcióval. Az Akadémia átalakítását kezdeményezők a megújhodáspárti akadémikusok, a háború előtti akadémiai tudományokon kívül rekedt vagy emigrációban lévő tudósok közül kerültek ki. Mivel a modernizálás a pártok programjában általános szinten megfogalmazódott, képviselőik és sajtójuk a törekvéssel egyetértett és támogatta a megújhodási kísérleteket. A legtöbbet a Független Kisgazdapárt sajtója foglalkozott a tudományos élet és az Akadémia problémáival. Nem sokkal az Akadémia április 26-i összes-ülése után a Kis Újság az akadémiai tagságra érdemtelenek eltávolítása mellett a tudományos kutatás szellemének korszerűsítéséért is síkraszállt. Különösen az irodalom- és történettudományt, valamint a társadalomtudományokat tartotta korszerűtlennek. A szellemi élet egészséges egyensúlya érdekében javasolta, hogy a jövőben jussanak szóhoz azok is, akik eddig hallgatásra kényszerültek. 1 8 A Független Kisgazdapárt a későbbiekben is támogatta az MTA megújhodását. A Kis Újság 1945. május 6-i száma egyetértett Szent-Györgyi Albert reformelképzeléseivel, július 27-én pedig vezető kultúrpolitikusa, Ortutaty Gyula állt Szent-Györgyi javaslatai mellé. 1 9 A magyar tudományos élet problémáiról különböző fórumokon folyt a vita. Az átalakulást követelő szakmai csoportok a tudomány autonómiáját és szabadságát tiszteletben tartva kívánták végrehajtani a változásokat. A tudományos élet modernizálásának azonban politikai jellege is volt, mert a reformért síkraszállók többnyire azokkal kerültek összeütközésbe, akik tudományos pozícióikat a régi rendszerben szerezték. A tudomány autonómiájához kezdetben ragaszkodó reformcsoport az eredménytelennek ítélt kezdeményezések után hajlandóságot mutatott a tudomány területén is a politikai eszközök felhasználására. A tudományos életbe való közvetlen politikai beavatkozási kísérlet után a Független Kisgazdapárt 18. Kis Újság, 1945.május 3. 19. Kisújság, 1945.május6.,július27.
