Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1993

2. szám - Szemle

116 lett az autonómia és a tudományos szabadság legfőbb védelmezője. Ugyanakkor 1945 első felében nem tért el lényegesen felfogása a többi koalíciós partnerétől a tudományos életben végrehajtandó igazolásokról. Az értelmiségi elithez való viszony, az igazolások és a bélista A háború utáni Magyarországon különösen megnőtt az értelmiségnek, s ezzel az értelmiségpolitikának a szerepe. Sikeres újjáépítés és modernizálás nyilván elképzelhetetlen az intelligencia cselekvő részvétele nélkül. A progresszív erők értelmiségi programja azonban csak akkor lehetett sikeres, ha a megváltozott vi­szonyokhoz igazodva jelöli ki az értelmiség funkcióját és a feladatok meghatározásakor nem vonatkoztat el a réteg helyzetétől, az értelmiségnek a poli­tikához és a hatalomhoz fűződő viszonyától. A politikai demokrácia kiépítésének kezdetén a progresszív erőknek tudniuk kellett, olyan értelmiséget örököltek, amelynek egyes szakmai csoportjai eltérő módon, de kötődtek az előző rendszerhez. Emiatt a politikai pártok többsége és a Független Kisgazdapárt egyes képviselői sem kívántak komolyabb szerepet juttatni az értelmiségnek a megújhodásban. A parlamentben is vita folyt arról, múltbeli szerepe alkalmassá teszi-e az értelmiséget arra, hogy részt vegyen az újjáépítésben. 1944. december 21-én Erős János Szabolcs megyei kisgazdapárti politikus fel­szólalásában az értelmiség és a középosztály fogalmát azonosítva bizonygatta e réteg népellenességét. Azt hangsúlyozta, hogy a néptől idegen középosztály meg­bukott, ezért az újjáépítésben nincs helye. A december 22-én felszólaló Kovács Béla már differenciáltan közelítette meg a középosztály kérdését. Azzal egyetértett, hogy a múlt vezetéséért a középosztály a felelős, ugyanakkor elismerte, van a középosztálynak olyan része, mely nem akarta kiszolgálni az előző rendszert, hanem népi gondolatot hirdetett. Azt vélte, a népi gondolatot támogató kö­zéposztálynak baráti kezet kell nyújtani, szeretetet kell velük szemben tanúsítani, sőt vezetésüket is el kell vállalni. A középosztály ama részével szemben, amelyet felelősség terhel, a legteljesebb megtorlást kívánta alkalmazni. 2 0 Az FKGP politikáját az értelmiség differenciált kezelése jellemezte. E politika részeként a Független Kisgazdapárt magáévá tette a Magyar Nemzeti Független­ségi Front antifasiszta programját. Részt vállalt a fasiszta maradványok elleni küzdelemben, szót emelt a háborús bűnösök felelősségre vonása mellett. 2 1 A fasizmus maradványainak felszámolására az ideiglenes kormány rendelete alapján igazoló bizottságok jöttek létre. A bizottságok nem az egész Horthy-rend­szerben tanúsított magatartást tették vizsgálat tárgyává, hanem az 1939-től a fel­szabadulásig kifejtett tevékenységet. Az igazolási rendelettel a tudomány és a fel­sőoktatás fejlődését kívánó valamennyi tudós egyetértett. Szent-Györgyi Albert a 20. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. Bp.1946, Athenaeum. 11-12.,13.,15.,19.,20.,25.,26.,28., ЗО.р. 21. Huszár T.: Nemzetlét-nemzettudat-értelmiség. Bp.1984,Magvető. 315.p. Vidal: A Független Kisgazdapárt politikája 1944-1947. Bp.1976,Akadémiai K. 35.p.

Next

/
Thumbnails
Contents