Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1993
2. szám - Szemle
114 oklevelet szerzett, az az oklevél keltétől számított hat hónap elteltével a jog- és államtudományi karon letehette az alapvizsgákat. Ezt követően jelentkezhetett akár a jog-, akár az államtudományi szigorlatra. Ha a doktori szigorlatot is letette, doktorrá avathatták. 1 5 A tanfolyam megszervezését elsődlegesen politikai okok motiválták, a rendelet ugyanakkor gondoskodni próbált arról, hogy a valóban demokratikus intézkedés ne vonja maga után az oktatás színvonalának csökkenését. A felszabadulás után a művészeti képzésre nehezedett a legkisebb társadalmi nyomás, ezért az oktatás modernizálása politikailag sem vált kiemelt feladattá. A művészeti oktatás problémáival a politikai pártok alig foglalkoztak. A képzőművészeti oktatás reformjára 1945. április 20-án a Kis Újságban Kállai Ernő tett javaslatot. A neves műkritikus szerint a Képzőművészeti Főiskola egész eddigi tanulmányi rendszere elavult, a képzés elzárkózott az új megismerése elől, megmaradt a múlt századbeli naturalizmus és a történelmi stílusok árnyékában. Ezért az oktatásban gyökeres változásra, a tanári karban alapos újításra van szükség. Kállai azt indítványozta, hogy a főiskolán olyanok tanítsanak, akik maguk is kijárták a modern európai művészet iskoláját, és úgy fejlődtek érett mesterekké. A zenei képzés színvonalának emelését kívánta elősegíteni Zathureczky Ede szervezeti reformjavaslata. A Zeneakadémia főigazgatója a főiskola vezetését egy öttagú direktóriumra bízná, amelyek tagjai Veress Sándor, Waldbauer Imre, Zathureczky Ede, Böszörményi Nagy Béla és Bárdos Lajos lennének. 1 6 1945-ben a kezdeményezések többsége nem valósult meg. A tervezett reformok elmaradásában a megfelelő pénzügyi-politikai feltételek hiánya mellett nem kis szerepet játszottak az egyetemi rendszer hagyományos struktúrájához ragaszkodó oktatói csoportok. A tudományos élet átalakítása A tudományos kutatást jellemző néhány adat mutatja az ország kutatási bázisának fejletlenségét: 38, többségében néhány szakemberrel dolgozó, kutató- és rutinvizsgálatot végző kis intézet működött, mintegy 450 fős összlétszámmal, mellettük 380 egyetemi, főiskolai tanszék 950 oktatóval, összesen 1300-1400 dolgozóval. 1938-ban az aktív keresők 0,1 %-a alkotta a kutatási bázist, a ráfordítások a nemzeti jövedelem 0,15 %-át tették ki. Ennek ellenére néhány természet- és bölcsészettudományi ágazatban, valamint néhány vállalati kutatóintézetben kimagasló eredményt is elértek, de egészében a kormányzat a kutatást alig támogatta. 1 7 A háború előtti tudomány helyzetét negatívan megítélő tudósok úgy látták, hogy a felszabadulással bekövetkezett társadalmi-politikai átalakulással eddig soha 15. Magyar Közlöny, 1945.141.no. 16. Kie Újság, 1945.május 29. 17. TitényiP.: Kulturális felemelkedésünk négy évtizedéről. = Magyar Tudomány, 1985.4.no. 251.p.
