Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1993
2. szám - Szemle
113 városban lévő különböző intézmények mechanikus egyesítése azonban nem jelentett tényleges előrelépést. A szellemi újjáépítés időszerűvé tette a közgazdasági felsőoktatás reformját is, de erre ösztönzött az előző rendszer egyetem- és tudománypolitikai hibáinak korrigálása is. A Horthy-korszakban az 1920-ban létrejött Közgazdasági Kar a kultúrpolitika mostohagyermeke volt. A szükséges változás azonban a felszabadulás után is váratott magára. Ennek oka, hogy az eldöntetlen hatalmi viszonyok mellett a közgazdászképzésben — ahol a szakképzés mellett meghatározó az ideológiaipolitikai elem — alapvető strukturális reformokra nem volt lehetőség. Az első és egyetlen reformelképzelést az FKGP lapja terjesztette a nyilvánosság elé, amikor 1945. július 15-i számában felvetette egy önálló közgazdaság egyetem felállításának igényét. A Kis Újság-beli cikk szerzője, Polzovics Iván szerint a demokratikus Magyarországon a társadalomtudományok művelése nem történhet a felsőoktatás keretein kívül. 1 1 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium is tisztában volt azzal, hogy a Közgazdasági Karon az elmúlt évtizedekben végrehajtott, nem éppen szerencsés változások revízióra szorulnak. A minisztérium ezért a gazdaságtudományok súlyának növelése érdekében szükségesnek tartotta, hogy a kassai és újvidéki kereskedelmi főiskola helyett új főiskolák létesüljenek. 1 2 A szakképzés ideológiai-politikai determináltságánál fogva a jogászképzés területén volt a legkisebb a politikai pártok reformaktivitása, reformjavaslatokat a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tett. A minisztériumi javaslat olyan demokratikus követelményeket és modernizációs célkitűzéseket tartalmazott, amelyek valamennyi demokratikus párt elképzelésének megfeleltek. A VKM a jogtudomány képviselőinek közreműködésével új, korszerű alapokra kívánta fektetni a jogi oktatást. Szigorítani akarta a jogi doktorátus elnyerésének feltételeit, ezenkívül az alacsonyabb képesítéshez kötött közigazgatási pályákra a képzést a jogi karon tartandó tanfolyamokon kívánta megvalósítani. Módosította a jogakadémiák tanulmányi és vizsgarendjét. 1 3 A jogi képzés demokratizálását jelzi, hogy az 1945. augusztus 18-án megjelent rendelet kimondta: az 1945 —1946-os tanulmányi évtől a jogi- és államtudományi karokra nők is felvehetők. 1 4 A jogi oktatásban változást jelentett az 1945. október második felében megjelent rendelet, amely a jog- és államtudományi karon esti munkástanfolyam és munkásszeminárium felállítását rendelte el. Az esti munkástanfolyammal a művelődési kormányzatnak az volt a célja, hogy meghatározott közigazgatási állásokra képesítést adjon azoknak a szervezett munkásoknak, akik egyetemi tanulmányok végzéséhez nem rendelkeztek megfelelő előképzettséggel, de a tanulmányok folytatására alkalmasak voltak. A tanfolyami képzés nem volt zsákutca jellegű: aki a kétéves munkástanfolyamon 11. Kisújság, 1945.július 15. 12. Köznevelés, 1945.l-2.no. 9.p. 13. Köznevelés, 1945.l-2.no. 9.p. 14. Magyar Közlöny, 1945.105.no.
