Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1993
1. szám - Szemle
8 A „post hoc, ergo propter hoc" típusú következtetések éppoly valószínűséggel lehetnek helyesek, mint helytelenek. A statisztikai vizsgálatok során gyakran alkalmazott regressziószámítások két (vagy több) adatsor közötti kapcsolatok (összefüggések) erősségét adják meg. A korreláció megléte azonban önmagában még nem bizonyítéka pl. a függő és a független változó(k) közötti oksági összefüggésnek. Az előzőek ellenére figyelemre méltó, hogy Frame 1 5 igen jó összefüggést talált az országok GNP-adatai és a hazai szabadalmi bejelentések száma között (r = 0,92). Az egyes országok technológiai kapacitása, valamint gazdasági mérete, továbbá tudományos és innovációs kapacitása közötti kapcsolatokat a Cobb-Douglas-féle függvény segítségével vizsgálta. A „technológiai kapacitást" (T) a hazai szabadalmi bejelentések számával, a gazdaság méretét a GNP nagyságával, a tudományos kapacitást a publikált tudományos cikkek számával (S) és a világszínvonalú innovációs kapacitást (P) az egyes országok által az USA-ban bejelentett szabadalmak számával mérte, és a következő összefüggést állapította meg: T = (8,2346-10 4) S 021 6 GNP 047 9 P°25 0 S, GNP és P a többszöri regressziós számítások szerint az adatok varianciájának 92,6 %-áért felelős (R 2 = 0,926). Ennek megfelelően, ha a GNP 1 %-kal megnő, a technológiai kapacitás 0,497 %-kal emelkedik, a tudományos kapacitás és az USA-ban megkapott szabadalmak 1 %-kal való növelése pedig T-értékének 0,216 %-os növekedését eredményezi. Az eredmények igen fontosak, de kérdés, vajon a „technológiai kapacitás" valóban mérhető-e a hazai szabadalmi bejelentések számával? Úgy vélem, ez a szám inkább adott ország lakóinak (műszaki) inventivitását mutatja. Ehhez hasonló nézetet számosan 1 6 vallanak a szabadalmakkal kapcsolatos kutatásokban. Indokoltnak tartottam volna a GNP-adatokat függő változóként kezelni, hogy az okok és az okozat jobban elkülöníthető legyen. A tudomány- és a gazdaságpolitika, de általában minden tisztességes politika célja az, hogy az országok gazdasági fejlődését elősegítse. Egy ország gazdaságának mérete a GNP vagy GDP-adatokkal jól jellemezhető. Az egy lakosra jutó GDP-adat pedig összehasonlíthatóvá teszi a különböző méretű országokat (mint pl. a folyóiratok hatástényezője — azaz egy cikkre vonatkoztatott idézettsége - is összehasonlíthatóvá teszi a különböző számú cikket publikáló folyóiratok idézeteinek számát). Frame-hez hasonló összefüggést javasol Fagerberg 1 7, aki az országok technikai szintjét (T) a következő képlettel határozta meg: 15. Frame, J.: Modelling national technological capacity with patent indicators. = Scientometrics, 1991.22.vol.3.no. 327 —339,p. 16. Dynamics of science-based innovation. Ed. Hariolf Grupp. Berlin, 1991,Springer. 371 p. 17. Fagerberg,J.: A technology gap approach to why growth rates differ. = Research Policy /Amsterdam/, 1987.2-4.no. 87 - 99.p.
