Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1993
2. szám - Szemle
VERONICA STOL TE-HEISKANEN: A TUDOMÁNY SZOLGÁLÓLÁNYAI, AVAGY NŐK A TUDOMÁNYBAN 1 Út a tudományos karrierhez: a nők és a felsőoktatás * * A nők és a tudomány piaca * * Miért kevés a nő? * * „Öregfiúk" és „szolgálólányok" * * A hatalom és a nők * * Következtetések A fejlett ipari társadalmakban e században jelentősen fejlődött a felsőoktatás, erőteljesen átalakult a foglalkoztatottsági struktúra. A szellemi munkával, a javak és szolgáltatások előállításával foglalkozó népességben a tanult középosztály mind jelentősebb réteget alkot. Mivel az ismeretek termelésében, a szervezetek irányításában, a népesség ellátásában a tanult munkaerőnek egyre nagyobb lett a szerepe, a posztindusztriális társadalom egy új osztály — a tanult emberek osztálya — megjelenésével jellemezhető. Finnországban pl. a közép-, illetve felsőfokú tanulmányokat végzettek aránya a 15 éven felüliek csoportjában az 1960-as 13 %-ról 1985-re 46 %-ra emelkedett, és a népesség 28 %-át az ún. tudományos pozíciókban foglalkoztatták. A nők aránya legalább olyan gyorsan vagy még gyorsabban növekedett, mint a férfiaké. 1980-ban az összes dolgozó nő több mint egyharmada dolgozott ilyen állásokban, 1985-ben e szektor aktív dolgozóinak több mint a kétharmada volt nő. Korunkban a szakmai hozzáértést a bizonyítványok tanúsítják. A kvalifikált szakemberek egyre nagyobb teret nyernek a szakértelem piacán. Ez különösen igaz a tudományos és műszaki szakmákban, hiszen a posztindusztriális társadalomban a produktivitás egyre inkább a tudománytól és a technikától függ. Elterjedt az a nézet, hogy a társadalom problémái a műszaki szakértelem segítségével megoldhatók. Mivel a társadalomban növekszik a tudomány és technika jelentősége, a tudósok és mérnökök fontos alcsoportját képezik a tanult emberek osztályának. Ebbe az osztályba három kritérium révén lehet bekerülni: az egyéni teljesítmény révén; örökölt jellemzők alapján, mint rasz, etnikum, családi háttér, kultúra; szerencse folytán pl. nem, fizikai vagy egyéb speciális adottságok. A tudományban igen szembetűnő a véletlenszerű szerencse kritérium jelentősége, minek következtében a nőket pusztán nemük miatt a tudomány perifériájára szorítják. A továbbiakban azt vizsgáljuk, milyen jelentősége van a nemhez tartozásnak a finn nők tudományos pályafutásában. 1. Stolle-Heiskűnen, V.: Handmaidens of the „knowledge class". Women in science in Finland, in: Women in science: token women or gender equality. Oxford, 1991,Berg. 35 — 62.p.