Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1993

2. szám - Szemle

98 Út a tudományos karrierhez: a nők és a felsőoktatás Finnországban a hatvanas évek közepéig a felsőoktatási intézmények hallgatóinak száma egyenletesen növekedett, mivel egyre többen szereztek érettségi bizonyítványt. A hetvenes évek elejére tizenhét felsőoktatási intézményből álló hálózat alakult ki: tíz egyetem, három műszaki egyetem, három közgazdasági és kereskedelmi és egy állatorvosi főiskola. Két évtizeden át az egyetemi hallgatónők aránya valamivel 50 % fölött volt. 1986-ban az egyetemi fokozatok felénél többet ítéltek oda nőknek, s a posztgraduális hallgatók közötti arányuk 41 %-ra ugrott. A posztgraduális fokozatot elnyerő nők aránya húsz év alatt megháromszorozódott: 1986-ban 30 % volt. Bár a felsőoktatásban kiemelkedően magas a hallgatónők aránya, tudományterületek szerinti megoszlásuk nem különbözik szignifikánsan a nyugat-európai országokétól. Az egyetemi hallgatói létszám és az új tudományos munkaerő iránti igény tudatos kezelése következtében 1980-ra jelentősen megnőtt a természettudományi, műszaki és orvostudományi karokon a hallgatók száma, s csökkent a társadalomés humán tudományos területeken. Ez azonban nem változtatta meg jelentősen a nők pályaválasztását. A hallgatónők aránya továbbra is a korábbi „női pályákon" emelkedett (1.1. táblázat). 1. táblázat Nők részvétele a felsőoktatásban tudományterületek szerint, 1985/86-ban Tudományterület Nők új MA Posztgraduális beiratkozók fokozat fokozat Humán tudományok 73 71 48 Társadalomtudományok 60 56 35 Mezőgazdasági tudományok 50 52 32 Orvostudományok 73 70 34 Természettudományok 40 49 26 Műszaki és technikai tudományok 19 15 14 Összlétszám /13 078/ /8165/ /681/ Nők %-a 53 52 30 A nők csekély aránya a természet- és műszaki tudományos hallgatók között inkább önkiválasztás, mint tudatos diszkriminációs politika eredménye. Alig van különbség a felvételi vizsgákra jelentkező nők és a különböző fakultásokra beiratkozottak aránya között.