Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1992

1-2. szám - Figyelő

23 és az ipari kutatás, a tudományos kutatás és az emberi erőforrásgazdálkodás szorosabb kapcsolata érdekében. Az ország fokozottan igényli a célszerűbb nemzetközi együttműködési politika kialakítását. A munkaértekezlet célkitűzései a következők voltak: — a két országos kutatási rendszer főbb tudománypolitikai problémáinak, ezek bilaterális vonzatainak feltárása; — annak vizsgálata, hogy az új magyar tudománypolitika kialakításának és megvalósításának tapasztalatai mennyire használhatók fel más országokban. A négy napos ülésszakon a következő problémakörökről cseréltek eszmét: kutatási prioritások, országos célkitűzések; a kutatásvégzés és -hasznosítás módozatai; a tudomány és a technika emberi erőforrásai; a tudomány és a technika mérése, értékelése. A nyolc amerikai előadás beszámolt a magánszektor és a szövetségi kormány tudománypolitikai szerepéről, az egyetem és a kormány viszonyáról, a tudományos mutatószámok alkalmazásának tapasztalatairól, a szakértői értékelések felhasználhatóságáról a tudománypolitikai folyamatok elemzésében, az egyetemekről mint a tudomány és oktatás regionális középpontjairól, a tudósok szellemi migrációjának alakulásáról a megváltozott kommunikációs technikák és a politikai szabadság következtében, s hogy az amerikai tudománypolitikai rendszer működését mennyire befolyásolja az általános politikai rendszer működése. A magyar előadások bepillantást nyújtottak az országos tudománypolitika változásaiba, s minthogy az amerikai résztvevők a kelet-közép-európai helyzet felől viszonylag tájékozatlanok, igen nagy érdeklődést váltottak ki tárgyilagoságukkal és merészségükkel. Beszéltek a K-tF jelenlegi válságáról, ennek okairól, az elhárítására tett lépésekről; az Országos Tudományos Kutatási Alap problémáiról és eredményeiről; az utóbbi évek kezdeményezéseiről a tudományos kutatási infrastruktúra javítására (műszerközpontok létesítése, információs, adatkezelő és hálózati rendszerek kiépítése); a tudomány emberi erőforrásainak problémáiról, a szellemi erőforrások kihasználatlanságáról, a tudósok elvándorlásáról; a kutatásértékelés magyar gyakorlatáról, a technikaértékelés szükségességéről. A magyarokat az amerikai tudománypolitikai rendszer néhány jellegzetessége érdekelte: a K+F pénzügyi forrásainak pluralizmusa, a K+F intézmények, a tudományos intézmények és a szövetségi tudománypolitika nem hivatalos és kvázi-hivatalos kapcsolatai, az autonóm egyetemek szerepe, az összetettségében és bonyolultságában mégis rugalmas rendszer működtetése. Az új magyar tudománypolitika fontos célkitűzése a beszámoltatás, s e téren van mit tanulni az amerikai politikától: az Egyesült Államokban mind a kormány-, mind a nem kormányintézetek a széles nyilvánosságnak számolnak be munkájukról, a kapott támogatásokról, azok felhasználásáról. Magyarországon olyan hatékony tudománypolitikai rendszert kell kiépíteni, amely megfelel a politikai demokrácia és a piacgazdaság igényeinek és elvárásainak, ugyanakkor számít a tudományos kutatás és az oktatás állami támogatására.