Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1992
1-2. szám - Figyelő
22 Ráadásul a tudománypolitikával megbízott szervezetek száma felduzzadt, és egy „közvetítő réteg" kezdett kialakulni a kormányzat és a kutatóhelyek között. Közben sorra alakultak mindenféle bizottságok, amelyek ülésezgetésükkel inkább a programok létjogosultságát bizonygatták, mintsem a végrehajtásukat irányították volna. Változás állt be a felsőoktatásban is: a diákok száma az egekig szökkent, az egyetemi kutatás válaszút elé került: megőrzi autonómiáját és beéri a szűkös állami támogatással, vagy „anyagi érdekből" belép a kutatási versenybe. A felsorolt új jelenségek következtében megint tudománypolitikai szemléletváltozásra van szükség. Úgy tűnik, elkerülhetetlen a decentralizáció, mellyel együttjár a kutatási szervezetek feladatainak pontos körülhatárolása, ezeknek a szervezeteknek kényszerű alkalmazkodása a változó feladatokhoz, a kutatási szervezetek alkotta hálózat működésének folyamatos elemzése, az eredményekből levonható következtetések megszívlelése, a felmerülő társadalmi problémák jövőorientált szemlélete. Ha a tudománypolitika e decentralizáció eredményeképpen megszabadulna az intézeti irányítás és a költségvetési keret elosztás terhétől, végre valódi feladatának adhatná át magát: a kutatási rendszer elemzésének és szabályozásának, a K+F célkitűzések folyamatos megvitatásának. Felszabadulnának kapacitások a tudománypolitika másik fontos feladata számára is, készülhetnének tudományos és technológiai előrejelzések, idejekorán felismerhetők lennének az új kutatási lehetőségek, várható technológiai vívmányok. Ha egy mondattal kellene jellemezni a modern állami tudománypolitikát, azt mondhatnánk, nem beszélni kell a kutatás és a technika értékeléséről és a prioritások meghatározásáról, hanem „egyszerűen" azt kell megvalósítani. PiganiokP.: Laying the foundations of French science policies. = Science and Public Policy /Guildford/, 1991.1.no. 23 — ЗО .р. D.M.Zs. Az első amerikai — magyar tudománypolitikai tanácskozás Az első amerikai-magyar tudománypolitikai munkaértekezletet 1991. április 29. és május 2. között tartották a virginiai Arlingtonban. Megrendezése az Országos Tudományos Alapítvány (National Science Foundation) és a Magyar Tudományos Akadémia 20 éves együttműködésének eredménye s a megváltozott politikai helyzet következménye. A kelet-közép-európai változások közepette Magyarország is felülvizsgálja a tudománypolitikáját, hogy tudományos potenciálját az ország fejlődése és a világ tudománya szolgálatába állíthassa. A megváltozott külpolitikai környezet az Egyesült Államokat is arra késztette, hogy újra elemezze tudománypolitikai elveit és gyakorlatát az egyetemi
