Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1992
1-2. szám - Szemle
8 racionális folyamat, hogy a társadalomtudományok nem nyújtanak megbízható elméleteket és maguk is részei a problémamegoldásnak. A kutatóhelyek és a szakemberek nagyon fragmentáltak, a hallgatók kiképzése gyenge, a társadalomkutatók presztízse alacsony. Leginkább az a funkciójuk, hogy igazolják a létező politikákat, manipulálják a kutatást. Ezt Bulmer a deprivációkutatás és egészségügyi gondozás példáin keresztül bizonyítja be. Az a végső következtetése, hogy az empirikus társadalomkutatók elméletileg tudatlanok. Nem lehet véletlen, hogy az empirikus munkák gyengeségei láttán egyes kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a politikát a legjobban új elmélettel lehet szolgálni. Suzanne Berger 1 1 a duális munkaerőpiac elméletét hozza fel erre példának, ahol a migráló dolgozókról szóló adatokat az új elmélet fényében kezdték értelmezni. Az új elmélet szerint ki kell küszöbölni az úgynevezett rossz, alantas állásokat, s ezzel meg lehet oldani a munkahelyek elhagyásának problémáját. Frank A. Heller 1 2 a csoporttechnikát ajánlja felhasználni, amely egy szervezetben áthidalja például a menedzsment szintjei közötti szakadékokat. E módszer szerint a döntéshozatal különböző szintjei mindig visszacsatolják a kutatási információkat a résztvevőkhöz, akik így menet közben javítják a programot. Együttműködési problémák Lisi Klein 1 3 az Esso Petroleum alkalmazásában állva azt vette észre, hogy a kutatók gyakran belekeverednek a szervezeten belüli politikai konfliktusokba. Klein ekkor a vezetési stílus megváltoztatására irányuló projekten dolgozott, amelynek keretében egy pszichológus team az egyének viselkedését megváltoztató technikákat fejlesztett ki. Klein viszont a szervezeti struktúrák és technológiák vizsgálatával foglalkozott. Konfliktus támadt közte és a pszichológusok között, aminek az lett a vége, hogy a cég elbocsátotta. Tapasztalatai alapján bírálja a kutatáshasznosítás általános modelljét, amely a tudást biztosító „erőforrást" transzferálja az akciót végrehajtó „felhasználó rendszerig". Szerinte ugyanis a „felhasználó" rendszereknek is megvannak a saját erőforrásaik, mint ahogy az „erőforrás" rendszereknek is vannak saját akcióik. Például amikor védekezniük kell más kutatócsoportok ellen. 11. Berger,S.: Introduction. 7 —25.p. in: The utilisation of the social sciences in policy making in the United States. Paris, 1980, OECD. 12. Heller, F Л.: Group feedback analysis as a method of action research. 209 - 222.p. in: Experimenting with ... i.m. 13. Klein ,/_: A social scientist in industry. Epping, 1976,Grower.
