Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1992
3-4. szám - Szemle
114 következtében a különféle, nehezen kialakított adatbázisok nem összevethetők, s mindegyik tartalmaz bizonytalanságokat. Az ország vállalkozási helyzetének áttekintésekor alapvető forrásunk a Magyarországi cégek katalógusa 1989-90. c. kiadvány (Bp.1991,Hírlapkiadó - Struktúra Datacenter Kft.), valamint a hivatalos cégközlönyök voltak. Az információgazdaságban működő szervezetek területi megoszlása Az említett statisztikai problémák miatt az információs ágazat helyzetét bemutató adatbázis is csak 1988-ig áll rendelkezésre. Különösen nehézkes ezen belül a területi-települési szintű adatok beszerzése. Az 1990-es év pedig új lökést adott a korábbi — már megtört vagy megtörőnek vélt — vállalkozási kedvnek. A gazdaság szereplői szinte azonnal reagáltak az újonnan megnyílt lehetőségekre. Mindez, valamint a politikai intézményrendszerben bekövetkezett változások odahatottak, hogy az állami vállalatok sorra alakultak át immár magán- vagy külföldi tőkét is fogadni képes kisebb társas vállalkozásokká, és lavinaszerűen felgyorsult a magánkezdeményezésű társas vállalkozások alakítása is. A számbeli expanzió természetesen térbeli-települési diffúzióval is jár. Ezeket a folyamatokat adatbázis híján kizárólag számszerűséggel lehet jellemezni, a vállalkozások foglalkozási, pénzügyi eredményességét jelző mutatók nem állnak rendelkezésre. A vállalkozásokon belül az információgazdasághoz (is) kapcsolódó társasági vállalkozási formák számának alakulásával tudjuk reprezentálni az ágazat térbeli megoszlásában bekövetkezett változásokat. A cégközlönyök adatai szerint az 1991. október 1-jéig kötelező újraregisztrálás szerint 1982-től az országban 4668 új, az információgazdaságban (is) tevékenykedő cég alakult, ami az összes, addig bejelentett vállalkozás csaknem pontosan 20 %-a. Ezen cégek területi összpontosulását jól jellemzik a következő arányok: Összes új társas Összes új, az információgazdasághoz vállalkozás is kötódő társas vállalkozás Budapesti székhelyű 33,4 % 45,1 % Városi székhelyű 82,0% 94,0% Azaz az információgazdaságban tevékenykedő cégek sokkal jobban összpontosulnak a fővárosra és általában a városokra, mint a vállalkozások általában.
