Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1992
3-4. szám - Szemle
115 A települési koncentráció még erőteljesebb. 1991-ben több mint 3 000 magyar település egyharmadában működött valamifajta társas vállalkozás. Ezen belül a 166 városnak minősített település egy kivételével fogadott legalább egy új társas vállalkozást. Az információs szakágazat településileg jóval kisebb kört érint. A városok háromnegyed részében van ilyen típusú tevékenységet folytató vállalkozó csoport. Ezenkívül még 138 község tartozik a fogadó települések közé, ami a településállomány közel 4 %-át jelenti. Országosan a társas vállalkozások kb. egyötöde alapozza tevékenységét valamely információs ágazatra. Településenként ez az arány jelentősen módosult. 44 olyan város van, ahol a frissen alakult társas vállalkozások 20 % feletti arányban kötődnek ehhez az ágazathoz. A nagyvárosok, mindenekelőtt a megyeszékhelyek mellett a budapesti agglomeráció városai azok, ahol a vállalkozások igen nagy hányada alapozza erre a cégét. Emellett a két városcsoport mellett nagyobb arányt képviselnek a nagy kulturális, kereskedelmi előzményekkel rendelkező települések (Hódmezővásárhely, Jászberény, Nagykanizsa, Siófok, Zirc, Esztergom), a nyugati határ mentén lévő városok (Kőszeg, Sopron, Celldömölk). Azt, hogy az információgazdaságon belül a cégek egy része gazdaság-, illetve népességarányosan szerveződik ugyan, de bizonyos keresletnagyság azért szükséges a működésükhöz, jól mutatja, hogy e cégek jórészt a nagyobb városokba települtek. A népességszámhoz viszonyított extrém cégalapítási értékek viszont korántsem csak a keresletnagyságot tükrözik. A megyeszékhelyeken mint sokfunkciós, viszonylag nagy lélekszámú településekben általában (15 esetben) 6 és 10 között mozog a 10 000 lakosra jutó, ilyen típusú cégek száma. Budapest is éppencsak a 10es érték felett van, de például Szentendrén már 17 vállalkozás jut 10 000 lakosra. Hasonló típusú város Keszthely és Siófok, valamint a megyeszékhelyek közül Szekszárd és Zalaegerszeg. A települési különbségek áttekintése előrevetíti, milyen nagyok a differenciák regionálisan is. Budapesten kívül csak néhány nagyvárosban vállalkoznak viszonylag nagyobb arányban ilyen tevékenységre. Regionálisan Csongrád megye, Komárom megye, Hajdú-Bihar, valamint Pest megye emelhető ki. Már a 80-as évek elejétől fogva, de különösen az utóbbi években az új vállalkozások igen nagy része kötődött az információs tevékenységhez. Ez a következő tényezőkre vezethető vissza: — a modern adatfeldolgozás eszköztára iránti igény növekedése a számítástechnikához kötődő vállalkozások gyarapodását eredményezte, — a politikai intézményrendszer változásával bővült a hagyományos és az elektronikus hírközlés iránti igény, — a vállalkozások előtt álló akadályok elhárultak, a tevékenységi körök liberalizálódtak (külkereskedelmi jog, kiadói jog, reklámtevékenység stb.), — az idegenforgalom liberalizálódott, bővült, — a piacgazdasági infrastruktúrát jelentő intézményi hálózat iránti igény megnőtt,
