Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1992
3-4. szám - Szemle
110 információs szektorát. Ennek a metodikának a felhasználásával több OECD ország információs szektorának számszerűsítésére került sor. Ennek alapján lehetővé vált a hosszabb távra — az 50-es években a 80-as évekig — érvényes fejlődési tendenciák tanulmányozása, felismerése. Nem hiányzik a nemzetközi szakirodalomból az információgazdaság regionális elemzése sem. A különféle vizsgálatok arra utalnak, hogy bár az információgazdaság növekedése minden régióra jellemző, az egyes országokon belül markáns regionális eltérések rajzolódnak ki. Az információs szektor kiterjedése, aránya általában a fejlettebb régiókban átlagon felüli, ami a városok, fejlett agglomerációk szerepének erősödését, a területi különbségek erőteljes növekedését vonhatja maga után. Más megközelítések szerint az információgazdaság technikai bázisán — kommunikációs-számítógépes hálózatok — a regionális kapcsolatok szempontjából új lehetőségek rejlenek, amelyek épp a kiegyenlítődés irányába mutatnak. Ilyenkor a termelés helyi térbeli rugalmassága hallatlanul megnövekszik, a térbeli adottságok determináló szerepe csökken. A 80-as években Magyarországon — a KSH-ban — is sor került az információgazdaság statisztikai számbavétele és számszerűsítése módszertanának kidolgozására. E munka eredményeképpen ma már rendelkezésre áll egy részletes adatbázis, amelynek révén a magyar információgazdaság mérete, belső szerkezete elemezhető és a nemzetközi tendenciákkal is összemérhető. A magyar információgazdasági elemzésekből azonban elsősorban a 80-as évek fejleményeit, a 80-as évek második felének állapotát ismerjük meg. Ebből következően a rendelkezésre álló adatok alapján elénk táruló információgazdaság helyzete egyfelől a gazdasági elmaradottságot (amely e téren az átlagosnál kisebb), másfelől egy erőteljesen központosított, nem igazi piaci viszonyok által működtetett gazdaság jellegzetességeit tükrözi vissza. Ez megmutatkozik abban, hogy bár az információgazdaság egésze is kisebb súlyú gazdasági szerkezetünkben, mint a fejlettebb országokban, de az elsődleges, illetve piaci információgazdaság relatíve még kedvezőtlenebb helyzetben van, illetve csekélyebb arányú. Ezért van szükség olyan kutatásokra, amelyek elsősorban a gazdasági átalakulás jelen fejleményeivel — piaci intézmények kiépülése, a gazdaság szerkezeti átalakulása — összefüggésben tanulmányozzák az információgazdaságban zajló folyamatokat, a szervezeti-intézményi átalakulás és az információgazdaság fejlődésének kölcsönhatását. Az információs szervezetek és az információs munkaerő területi megoszlásának alakulása a gazdaság térbeli szerkezetének elemzését tovább gazdagíthatja. Információgazdaság és szervezeti rendszer Az információs tevékenységek önálló szektorrá válása — azaz az információgazdaság tényleges formálódása — mögött Magyarországon egy szervezeti decentralizációs folyamat húzódik meg, melynek nyomán a termelő vagy szolgáltató vál-
