Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1992

3-4. szám - Szemle

Ill lalatokon belüli információs részlegek önállósulnak. Ugyanakkor az információ iránti piaci kereslet következtében a születő-átalakuló új vállalatok, gazdasági szervezetek tekintélyes hányada eleve információs profillal jön létre, s e két folyamat az információs szervezetek számának gyors növekedését vonta maga után. Ez az időszak - különösen a 80-as évek eleje - a „kisvállalati reneszánsz" időszaka, a kisvállalatok számarányának, gazdasági súlyának, a technikai fejlődésben-játszott szerepének erősödéséé is, megegyezve a nemzetközi trendekkel. Mindez fölveti azt a kérdést is, hogy van-e valamiféle összefüggés az információgazdaság fejlődése és a gazdaság szervezeti rendszerének átalakulása között, ill. hogy az információgazdaság terjedése milyen hatást gyakorol a gazdaság szerkezeti rendszerére. A magyar gazdaság ebből a szempontból sajátos helyzetben van, hiszen a szervezeti decentralizációs folyamat mögött a gazdasági rendszerváltás, egy túlcentralizált, nem piaci alapokon működő gazdaság piacgazdasággá alakulása húzódik meg. 1. táblázat Az elsődleges információgazdaságban* működő szervezetek Év Szám /db/ Részaránya az összes szervezetben 1978 1894 26,4% 1982 2882 28,2% 1988 12 468 23,1 % Forrás: Információstatisztikái zsebkönyv. 1989.19.p. * Az elsődleges információgazdasághoz tartozó szervezetek információe termékeket és szolgáltatásokat bocsátanak ki. Magyarországon 119 szakágazat tartozik ide. A másodlagos információgazdaság a gazdasági alanyok belső információs tevékenységének az összege. Az adatok az információgazdaságban működő szervezetek viharos számbeli gyarapodását mutatják, 10 év alatt 6,6-szeres a növekedés, s ennek nagyobb hányada a 80-as évek második felére esik. Ezt a számbeli növekedést azonban ténylegesen inkább a szervezeti decentralizáció, a gazdasági szervezetek, vállalkozások számának erőteljes növekedése eredményezte, mintsem az információgazdaság externalizálódása, hiszen az információs szervezetek részaránya a szervezetek számának ugrásszerű gyarapodása ellenére csökkenő tendenciájú. Az információgazdaság szervezeti struktúrájában azonban alapvető váltás történt: a hagyományos, nagy szervezetek uralta információgazdaság helyébe az elsősorban az ún. belföldi társaságok (gmk, vgmk, pjt stb.) túlsúlyával jellemezhető struktúra lépett, azaz az alakuló magántulajdonosi ill. kisvállalkozói szféra nyomja