Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1992

3-4. szám - Szemle

RUTTKAYÉVA: AZ INFORMÁCIÓGAZDASÁG TÉRBELI TERJEDÉSÉNEK NÉHÁNY JELLEMZŐJE HAZÁNKBAN Az információnak mint erőforrásnak a gazdasági fejlődésben és struktúraátalakításban játszott szerepének vizsgálata, az információs tevékenységek és a gazdasági növekedés összefüggéseinek bemutatása viszonylag új terület a szakirodalomban. Elsősorban makroökonómiai eszközökkel vizsgálható például, hogy hogyan működik, strukturálódik és fejlődik egy olyan gazdaság, amelyben a gazdasági szereplők magatartásában, a gazdasági folyamatokban egyre nagyobb szerepe van az információnak, az ismereteknek, a tudásnak, a szellemi javaknak. Ezzel összefüggésben született meg a makrogazdasági strukturális folyamatokat vizsgáló elemzésekben egy új „iparág", egy új szektor, amely dinamizmusával, kiterjedésével mind inkább rányomja bélyegét a gazdaság egészére. Ez az információs szektor, amely a gazdaság azon részterületeit egyesíti, amelyek az információk előállításával, információs szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak. Másfelől a növekedési modellekben a hagyományos növekedési tényezők — tőke, munka, technikai haladás — mellett az elméleti kutatásokban és a számszerű elemzésekben egyaránt új tényezők jelennek meg, mint pl. az oktatás, az iskolázottság, a kutatási-szellemi potenciál vagy az ún. emberi tőke. Ezen tényezők szorosan összefüggnek, közvetlenül kapcsolódnak az információs szektorhoz, annak részét vagy teljesítményét, „produktumát" alkotják. Napjainkban a fejlettebb országokban az információs szektor, az információs tevékenységek és azok produktumai a gazdasági fejlődés fő mozgatórugói. Ezt a tényt próbálja kifejezni, visszatükrözni az információgazdaság kategóriája. Az információgazdaság fejlődését kezdetben éppen a hagyományos anyagi termelésből a termelékenység növekedése következtében felszabaduló munkaerő teszi lehetővé, ugyanakkor az információs szektor és szolgáltatásainak felhasználása a nem-információs anyagi termelés hatékonyság-növelésének további forrását adja. (ld. Sebestyén T. 1987.) A 60-as évektől kezdve fokozatosan alakultak ki az információgazdaság elemzési módszerei. A nemzetközi összehasonlításokban is alkalmazott metodika kialakítása elsősorban N. Porát nevéhez és kutatásaihoz fűződik. Az egyes tevékenységek információs ill. nem-információs jellegű megkülönböztetése és az elsődleges és másodlagos információgazdaság elkülönítése révén lehetővé vált, hogy az SNA-rendszer keretein belül, a meglévő statisztikákra alapozva — azok alapadatainak sajátos átrendezésével — számszerűsítsék az egyes gazdaságok