Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1991

1. szám - Szemle

40 2. ábra Egyetemi kutatási költségvetések a GDP százalékában Hollandia NSZK 4 1 Európa « Franciaország UK 1975 1980 1982 1984 1986 1987 A nemzetgazdaságok méretbeli eltérése miatt a kutatási ráfordításokat hagyományosan a GDP (gross domestic product) százalékában fejezik ki. A 2. ábra szerint 1987-ben az Egyesült Államok a GDP 0,34%-át fordította egyetemi kutatásra, Európa 0,47%-át. Az amerikai arány azonban 12%-kal növekedett a nyolcvanas években, míg Európában állandó maradt, Japánban 0,26%-ról 0,23%-ra esett vissza. Röviden, az Egyesült Államok valószínűleg kevesebbet költött egyetemi kutatásra 1987-ben, mint a négy európai ország. Ha az adatokból kizárjuk az élettudományokat (biológia, mezőgazdaság, orvostudomány), akkor az amerikai ráfordítások jóval alatta maradnak az európainak, akár az egy főre jutó összeget, akár a GDP százalékát nézzük. Tudományági megoszlás 1987-ben műszaki területen egyetemi kutatásra 2 milliárd dollárt költöttek az Egyesült Államokban, ez 40%-kal több, mint az európai országoké, a japán kiadásoknak meg kétszerese. Az Egyesült Államok és a 4 európai ország összes kutatási alapjaik 13%-át fordították a műszaki tudományokra, szemben a 22%-os japán adattal. A természettudományokra (fizika, kémia, csillagászat) a japán összráfordítás alig 15%-a jut, míg a hat ország átlaga 21%. A természettudományos ráfordítások az összes amerikai egyetemi kutatási kiadás 16%-át érik el, a négy európai államban ez 25%. Ez az egyetlen tudományterület egyébként, ahol Európa többet költ az Egyesült Államoknál.