Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1991

1. szám - Szemle

KELET-EURÓPAI TUDOMÁNY - NYUGATRÓL NÉZVE Lengyelország - Németország - Cseh és Szlovák Köztársaság - Magyarország Románia - Jugoszlávia - Bulgária. A kelet-európai tudomány iránti érdeklődést fokozták az 1989-es forradalmi események, melyek láncreakció-szerűen következtek be, s megrengették a szocialista világot.

1 A hét kelet-európai ország közös törekvése a piacgazdaságra való áttérés. Ez Kelet-Németországban következik be a leghamarabb, az egyesülés révén. Magyarország már egy évtizede ezen dolgozik, Lengyelország is óriási lépéseket tett gazdasági rendszerének nyugat felé nyitásában. A rendszerváltás közvetlen hatása a tudományos szférára az lesz, hogy megvizsgálják, mekkora legyen a tudományos rendszer. A központilag tervezett gazdaság egyik előnye volt, hogy ilyen kérdéseket nem tettek fel, a bürokraták döntötték el, miből mennyi legyen, s az erőforrások e szerint kerültek elosztásra. Most az a veszély forog fenn, hogy a piacgazdaság nem teszi lehetővé még a legjobb szándékú kormánynak sem, hogy a kutatást régi méreteiben fenntartsa. Ezért kissé akadémikus a vita, milyen mechanizmuson keresztül, hogyan osszák szét a jövőben a kutatási alapokat. Olyasféle szervezettel, mint az Országos Tudományos Alapítvány az Egyesült Államokban? Vagy inkább olyan legyen, mint a brit kutatási tanácsok, a francia CNRS, netán az olasz CNR? Az igazi nagy kérdés az, lesz-e egyáltalán szétosztható pénz. Két általános törekvés azonban üdvözölhető: hogy az egyetemek s a kutatóintézetek közötti szakadékot szüntessék meg, és a sztálinista típusú akadémiák által irányított kutatóintézeti hálózatok vezetését korszerűsítsék. Lengyelország A terítéken lévő két oktatási reformtervezet közül az egyik egyetemi autonómiát garantál, a másik szabályozza a tudományos fokozatok odaítélését.

2 A közhivatalnokok új pályázati mechanizmust akarnak kidolgozni az egyetemi és állami intézetekben a kutatási alapok odaítélésére, s meg akarják újítani a Lengyel Tudományos Akadémiát. A lengyel tudományos intézeteket nem ejtette rabul a szovjet gigantománia.

3 A Biokémiai és Biofizikai Intézetnek 130 tudósa és 75 posztgraduális hallgatója van. Fő célja szakemberek képzése a kutatóintézetek és az ipar számára. Kutatási programja általános molekuláris biológiai témákat ölel fel. 1988-ban az intézeti tagok 58 cikket publikáltak, hatot lengyelül. Az intézet koordinálja A biotechnológia molcku1. Anderson^.: The great European experiment. = Nature

/London/,1990.ápr.l2. 599 - 620.p. 2. Looking forward apprehensively. = Nature /London/,

1990.ápr.l2. 601 -602.p. 3. Short commons for budding researchers. = Nature /London/,

1990.ápr.l2. 602.p.