Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1991
1. szám - Szemle
20 láris alapjai című országos programot, melyet az akadémia szervez és a Műszaki Fejlesztési Iroda finanszíroz. De a sikeres intézetnek sem könnyű! Ez az intézet 1961-ben költözött jelenlegi helyére azzal, hogy csak öt évig marad ott. Az akadémia most egy másik telken építkezik, hogy 30 kutatót elhelyezzen, de hogy az épület mikor készül el, az a jövó titka. Közben az intézet retteg attól, hogy értékes szakembereket veszít el. Általában a fiatal kutatókat a PhD-fokozat megszerzése után 1-3 évre külföldre küldik, de mintegy kétharmaduk nem tér haza (1981 óta az intézet vesztesége 22 fiatal). Ennek egyik oka, hogy a fizetések nagyon alacsonyak: a kezdó kutató havi 450 000 zlotyt keres, az idősebbek alapfizetése 840 000 zloty (85 dollár) havonta. Az egyedi esetekből is nyilvánvaló, az egész tudományszerkezet, a tudományfinanszírozási rendszer megújítására van szükség. A legvalószínűbb elképzelés szerint lenne egy 40 főből álló magas szintű bizottság, amely tanácsokat adna a miniszterelnöknek. Nem tisztázott, hogyan osztanák szét a kutatási ösztöndíjakat a kutatóintézetek és az egyetemek között. 4 Annyi bizonyos, hogy eltörölik azt az 1,5%-os adót, melyből eddig a K + F zömét finanszírozták, s amely a lengyel iparvállalatok profitjából származott. Bizonyos értelemben a változás csak formális: az állami tulajdon miatt csak annyit jelent, hogy az egyik zsebből a másikba teszik a pénzt. A piacgazdaság bevezetése esetén azonban azt jelentené, hogy a K + F egyedüli támogatója a kormány, amely az elmúlt néhány évben a nemzeti jövedelem több mint 3%-át fordította а К+F-re, az ott dolgozó 110 000 főre. A szektorban foglalkoztatottak közül 36 000 diplomás, 7000-nek van doktori fokozata. A közeljövőben a kutatás helyzete tovább romlik: szűkösek a tudósfizetések, hiány lesz szakirodalomban és felszerelésben, a kormány költségvetéséből egyre nagyobb részt követelnek valamiféle szociális háló létesítésére, s ez erősen szűkítheti a kutatástámogatás lehetőségeit. Németország Az egyesülés ellenére az ország keleti felében a tudományos szférának sajátos problémákkal kell megbirkóznia. 5 Az előrelátó intézetvezetők már keresik a megoldást: Az akadémia Központi Molekuláris Biológiai Intézete igazgatója felkínálta cégét és két másik akadémiai intézetet Berlin-Buchban mint nagykutató létesítményt. A nagy múltú berlini akadémia s intézeteinek sorsa is bizonytalan. A 290 éves intézményt Leibniz alapította 1770-ben, a második világháború után szovjet mintára átszervezték. Egyes óriás intézetek bizonyára elvesztik létalapjukat, hiszen nem felelnek meg a nyugati követelményeknek. 4. A new structure for science. = Nature /London/,1990.ápr.l2. бОЗ.р. 5. Dickman,S.: Rich uncle or big brother? = Nature /London/, 1990.ápr.l2. 604 - 606.p.
