Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990

1. szám - Figyelő

68 ságos, gondos kihasználásának figyelembevételét, a termelés kapcsolatát a környezettel és a szociokulturális dinamikával, valamint az adott termelési folyamat megvalósításának közeli és távolabbi következményeit. Egyszóval, a modern technológia szisztematikus, kiszámított és tudományosan megalapozott, sőt maga is tudománnyá alakul át, ez pedig, Marx-szal egyetértve, azt jelenti, hogy a matematikát egyre intenzívebben alkalmazza. A tudományos-műszaki haladás új, tudományos-technológiai korszakában már négy összetevő: a tudomány — technológia — technika — termelés lép érvénybe. A technológia a társadalmi valóság kutatására orientált új, koncepcionális séma kulcselemének szerepét tölti be. Az információtechnológia központi helyet foglal el a modern, tudományigényes technológiák rendszerében, és alapvető terméke: az információ a társadalmi fejlődés egyik leghatalmasabb és legmeghatározóbb tényezőjévé válik. Az információ mindig jelentős szerepet játszott a társadalom életében. A mai körülmények között azonban még fontosabbá vált, mindenekelőtt az új információtechnika létrejötte miatt. Az új tudományos informatika rendkívül fontos az anyagtakarékos termelési folyamatokban és a társadalmi és gazdasági fejlesztésben. Bár a társadalmi haladás anyagi tényezői megőrzik vezető pozíciójukat, mégsem túlzás azt állítani, hogy a jelenlegi feltételek mellett, belátható időn belül győzni fog és további fejlődésre lesz képes az a társadalmi rendszer, amely a legkiválóbb informatikával rendelkezik, azt gyorsan el tudja sajátítani, és a termelés, a tudomány és a kultúra szférájában a gyakorlati megvalósítás szintjére fogja emelni. Az információ az egyetlen olyan forrás az emberiség történetében, amelyik nemhogy állandóan apadna, hanem egyre gyarapodik. Napjainkban a tudományos információ minden 20 hónapban megkétszereződik, holott 30 évvel ezelőtt még csak 10-15 évenként duplázódott meg. A társadalom informatizálódásának lényege mindazon folyamatok összessége, amelyek a folytonosan növekvő információ-áradatnak automatikus feldolgozásával, keresésével, tárolásával és gyakorlati alkalmazásával kapcsolatosak. Anyagi és műszaki bázisát a számítógépes forradalom alkotja. A modern elektronikus számítástechnika létrejötte és állandó megújulása sajátos, permanens technikai forradalom. Az. első modern számítógépet 1935-ben készítették Németországban, hadi jelentések dekódolása céljából, ez 1953-ig működött. A modern számítástechnika új, hatalmas impulzust kapott, amikor az Egyesült Államokban létrehozták az UNIWAC számítógépet. Kereskedelmi forgalomba kerülése teremtette meg az első számítógép-generációt, amelyet aztán a hatvanas-hetvenes években még három generáció követett. 30 év alatt a számítógépek mérete több századrészére csökkent. A modern mágneses és optikai információhordozók egy mágneslemezen akár 2,5 gigabyte-ot, optikáin pedig 4 gigabyte-ot is képesek megőrizni. A 30 kötetes Encyclopaedia Britannicának a komputer emlékezetébe táplált bármely címszavát 8,5 másodperc alatt lehet kikeresni. Az 1987 elején felfedezett magas hőmérsékletű szupravezetés lehetővé teszi, hogy minden egyes elektron a mikroprocesszorban információk hordozójává válhasson. A közeljövőben a számítástechnika intellektuális ereje kolosszálissá nőhet. A számítástechnikai forradalom következményeként óriási technológiai, társadalmi, gazdasági és kulturális változások mennek végbe. Jellegük kétségtelenül függ az