Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990
1. szám - Figyelő
69 adott társadalmi-gazdasági rendszerektől, de annyi biztos, hogy a társadalom informatizáeiója a társadalmi fejlődés történelmileg elkerülhetetlen lépcsőfoka. A polgári koncepciók szerint a modern társadalomban a legfőbb érték, a termelés legfontosabb terméke, az alapvető áru az információ lesz; a társadalomban a legfőbb hatalom fokozatosan átmegy az információs elit kezébe, vagyis azokéba, akik létrehozzák és alkalmazni is tudják az információt, ezáltal a társadalom osztályszerkezete elveszíti objektív értelmét, eltűnik, és helyébe lép egy kéttagú, elit—tömeg szerkezet. A Föld lakosságának egyre nagyobb részét foglalkoztatja az információfeldolgozás és szolgáltatás, a komputerek és robotok alkalmazása szükségszerűen megtermeli a „felesleges emberek" óriási tömegét, a lakosságnak csak egy része képes alkalmazkodni az új információs társadalomhoz, az, amely állandóan átképzi és továbbképzi magát. Radikálisan megváltozik a kultúra, a családi és a társadalmi viszonyok, a hatalmi szervezet. A számítógépek kialakuló új nemzedéke és a jelenlegi, az indusztriális tevékenység keretein belül kialakult generáció között elkerülhetetlen szakadék jelentkezik, amelyet csak részben lehet áthidalni a társadalom teljes komputerizálásával. A számítógépes forradalom a korábban megvalósult társadalmi tervezéssel elvezethet a társadalom humanizációjához'. megteremti a feltételeket a korlátlanul növekvő informáltsághoz, az egészségügy helyzetének javításához, a munkaidő csökkentéséhez, az általános jólét növeléséhez, a kommunikáció minden formájának megkönnyítéséhez, a kulturális és nyelvi sorompók megszüntetéséhez. A marxista alapokon álló szovjet filozófiai iskola bírálja és vitatja e polgári nézeteket. Bár az információ mindig is különleges értéket, monopóliumot képviselt, és bizonyos fokig egész társadalmi csoportok hatalmát alapozta meg, csak századunkban vált a tudományos-műszaki haladás legfontosabb mozgatóerejévé. Tárolása, feldolgozása, átalakítása, átadása számítógépekkel történik, aminek következtében az információ a gépipar termékévé alakul át. Az emberiség történetében ez egy óriási forradalmi változás. Mégis, az az elképzelés, hogy az informatizáció technikai bázisának növekedése automatikusan kiküszöböli a társadalmi bajokat, és az információ alkalmazása azonos hatású a különböző társadalmi rendszereket illetően — alapvetően téves. Az informatizáció folyamata az információs tevékenységbe nemcsak az elitet vonja be, hanem az emberek tömegeit is. Valójában nem információs elit létrejöttéről van szó, hanem a munkásosztály, az értelmiség struktúrájának és funkciójának változásáról, a fennálló társadalmi csoport- és osztályellentéteknek az információs tevékenységbe történő áttételéről. A komputerizáció nem jelent radikális változást az osztályszerkezetben, lehet a fennálló társadalmi rendszernek az új, a tudományos-műszaki haladás által kialakult valósághoz történő adaptációjának eszköze is. Ebből következik, hogy az új technikai eszközök és az új technológia társadalmilag semleges. Önmagában az információtechnológia, bár megteremti a termelési, információs és irányítási folyamatok ésszerű átszervezésének lehetőségét, nem biztosítja a társadalmi-gazdasági struktúrák egyértelmű meghatározását, változását és dinamikáját. Az információtechnológia bármennyire is szuperhatalmas és szupermodern, távolról sem vezethet automatikusan a társadalom humanizációjához, a „földi paradicsom" megterem téséhez.
