Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990

1. szám - Figyelő

59 ben zajló társadalmi átalakulási folyamatok minden bizonnyal fokozni fogják a társadalom megértése, értékelése iránti igényt, valamint a társadalmi átalakulás szakszerű vezénylését segítő tudományos információk szükségletét. 3. táblázat A K+F kiadások százalékos megoszlása tudományterületek szerint TermészetMűszaki OrvosMezőTársadalomtudomány tudomány tudomány gazdaság tudomány Ausztria 20,7 9,7 36,1 7,3 26,2 (1981) Finnország 26,9 21,9 22,4 2,8 26,0 (1983) Hollandia 21,6 16,2 28,5 4,7 29,1 (1985) Svédország 15,5 20,8 41,0 8,2 14,5 (1981) Magyarország 35,9 28,0 11,8 11.1 13,2 (1985) Szlovákia 23,1 44,0 18,1 5,3 9,5 (1987) Az egyes kutatási irányok súlyát természetesen az is befolyásolja, hogy az illető ország saját szellemi erőforrásaira támaszkodik-e vagy hasznosítja mások kutatási eredményeit. Az eredményimport fontos előfeltétele a hatékony belső és külső információs rendszer. A kutatást mind a mai napig ágazati elvek alapján szervezik Szlovákiában és az információs rendszer is ilyen elvek szerint épült ki. Kétségtelen előnyei ellenére az ágazati tudományos információrendszer nem képes követni az interdiszciplináris és a probléma-központú vizsgálódások információigényét. Az adekvát információs rendszer hiányához technikai nehézségek is járulnak. Az új információtechnika beszerzésében és főleg hasznosításában egész Kelet-Európa elmaradt a világ élvonalától. Az általános elmaradásból adódó hátrányokat fokozta az a téves gazdaságpolitika, amely ezen területeken is szigorú import-korlátozásokkal kívánt takarékoskodni. Szlovákiában az intézményes politikai és gazdasági korlátokat a kutatók személyes kapcsolataik révén próbálják megkerülni. A konferencia-ismeretségek, a személyes információs csatornák azonban nem helyettesíthetik a rendszeres nemzetközi információs és munkakapcsolatokat. Ráadásul az utazási korlátozások és az anyagi szűkösség csökkenti az individuális értékmentő akciók hatékonysági esélyeit. További lényeges kérdés, sikerül-e a gyakorlatba átültetni a tudományos eredményeket? Természetesen nehezen mérhető, hogy a tudományos eredményeket milyen fokon hasznosítja a gyakorlat, a gazdasági és a társadalmi folyamatok a tudomány fej-