Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990
1. szám - Tartalomjegyzék
18 hogy az I., a II. és a IX. osztály akadémikusai közül főként a 40-es és 50-es évek fordulóján sokan vállaltak politikai funkciót olyanok, akik később erről a területről viszszavonultak. A 80-as évek fordulójának új fejleménye, hogy bár nem nagy számban, de érett tudósok, komoly életművel a hátuk mögött főhatóságok vezetését vállalják.) Az 50-es évtizedben az irodalmárok közül a 40-es évek második felének tehetséges fiataljai szinte a fényes szellők hátán lettek akadémikusok, már az 50-es években igazgatási, politikai karrierrel a hátuk mögött (pl. Sőtér István). Miként a műszakivegyész pályáknál szembetűnő a német orientáció, az irodalmároknál a latin világgal kialakult kapcsolatok a tipikusak. Nem egy irodalomtörténész akadémikus tanult vagy tanított hosszabb ideig Itáliában vagy Franciaországban, sőt a római nagyköveti címet is viselte akadémikus. Az 50-es évek fejleménye az is, hogy megjelennek a közgazdász társadalom képviselői az Akadémián (Nagy Imre, Friss István). Az 1960-as évtizedben belépők pályája konszolidáltabb képet mutat, mint a korábbi évtizedeké. Főként a természettudományi alapkutatást végzőknél zártabbak, szigorúbban szakmaiak a karrierek, míg a társadalomtudományokban — jogászoknál, közgazdászoknál, irodalmároknál — komoly szerepet játszik az államigazgatásban tett — általában fiatalkori — kitérő. Az 1970-es évtizedben megjelenő nemzedék számában és súlyában a vizsgált korszak akadémikusainak döntő többségét adja. A 60-as és a 70-es évtized fordulóján jelenik meg a 80-as évek akadémiai vezetése. A korábban jelzett trendek folytatódnak, csupán a IV. osztályon belül nő meg az előző időkhöz képest a vegyes karrierek száma. Az Akadémia vezetői* Az Akadémiának 1962 és 1985 között mindössze három elnöke volt. (Rusznyák István 1949-1970, Erdey-Grúz Tibor 1970-1976, Szentágothai János 19761985-ig töltötte be ezt a tisztséget.) A 23 év alatt az Akadémiának hat főtitkára volt, leghosszabb ideig — az elnökségét megelőzően - Erdey-Grúz Tibor volt hivatalban. (Túllépve a vizsgált időszak határait megjegyezzük, hogy Erdei Ferenc két ízben, 1957-1964 és 1970-1971 között tevékenykedett főtitkárként.)** A 60-as években egy akadémiai ciklusban négy, 1973-tól három volt az alelnökök száma. A vizsgált periódus alatt összesen 17 akadémikus (ketten először 1985-től) töltötte be ezt a funkciót. Főtitkárhelyettesként 1962 és 1985 között heten szerepeltek. A vizsgált időszakban 27 akadémikus kapott helyet az Akadémia vezetésében, egyharmad részük egymást követően több funkcióban is. * Az Akadémia vezetőin az MTA elnökét, az alelnököket, a főtitkárt és a főtitkárhelyetteseket értjük. Erdei Ferenc 1971-ben halt meg.
