Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990
2. szám - Tartalomjegyzék
147 rendelt el. Tomcsányi Móricot, a közigazgatás tanárát a bizottság kényszernyugdíjazásra ítélte, mivel mint felsőházi tag semmit sem tett az alkotmánysértések ellen. 2 3 A felsoroltakkal szemben az igazoló bizottságoknak azért lehetett kifogásuk, mert mint szakértők kapcsolatba kerültek a hatalommal, illetve kiszolgálták azt. Gajzágó, Kuncz és Tomcsányi szakmájuk elismert művelői, az Akadémia tagjai voltak. Az egyetemi igazolások során tévedések is történtek. Nem tisztázott vádak alapján őrizetbe vették Debrecenben Hankiss János professzort, a Francia Intézet vezetőjét. A francia kultúra és tudomány kiváló ismerőjével szemben az volt a vád, hogy szabadegyetemi igazgatósága idején a hitleri Németországgal keresett kapcsolatot, fasiszta folyóiratokat járatott és tagja volt a Sztójay-kormánynak. 2 4 Valójában Hankiss János széleskörű tevékenységet fejtett ki a magyar és a nemzetközi irodalomtudomány kapcsolatainak kiépítése érdekében. Ó szervezte meg a Budapesten 1931-ben megtartott első Nemzetközi Irodalmi Kongresszust, titkára volt az 1935-ös amszterdami és az 1939-es lyoni kongresszusnak. Tizenhat éven át igazgatta a Debreceni Nyári Egyetemet. Politikai tisztséget vállalt ugyan, de nem a fasiszta Sztójay kabinetben, hanem az angolszász orientációjú Kállay Miklós kormányában. A Műszaki Egyetemen az igazoló bizottságok nehezen kezdték el munkájukat. Külső nyomásra a fasiszta professzorokat felelősségre vonták: az egyetem kitelepítésében bűnösnek mondták ki, állásvesztés terhe mellett népbíróság elé utalták Álgyay Hubert Pál, Szily József és Misángyi Vilmos professzorokat. 2 5 Álgyay Hubert Pál a hídépítés területén szaktekintélynek számított, ugyancsak elismert szakember volt Misángyi Vilmos a mechanika területén. Mint rektor a nyilas kormány utasítására a Műegyetemet valóban Nyugatra akarta telepíteni, terve a tanári kar ellenállásán bukott meg. A műegyetemi igazolásoknál kiéleződtek az ellentétek a haladó és a konzervatív professzorok között. Az egyetem jobboldali diákjai rokonszenvtüntetést, sőt verekedést is rendeztek nem igazolt tanáraik mellett. A műegyetemi igazolásokkal kapcsolatos eseményekre csak a munkáspártok sajtója reagált. A Szabad Nép június 6-án "Rendet a Műegyetemen" című cikkében elítélte a történteket. A műegyetemisták megmozdulását a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szervezete is elmarasztalta. 2 6 A Népszava elítélte a jobboldali diákcsoportok tevékenységét, követelte, hogy az egyetemeket tisztítsák meg a provokátoroktól és a reakciótól. 2 7 23. Népszava, 1945. július 14. 24. Tiszántúli Népszava, 1945. május 12. 25. Német /.: A műszaki értelmiség a felszabadulás után (1945-1948). Bp.l982Akadémiai К. 56.p. 26. Szabad Nép, 1945. július 6. 27. Népszava, 1945. július 6., 10.
